Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
3625 külföldre hurcolta, ne felejtsük el, hogy Varga Bélát külf öldre menekülésre kényszerítették, tehát 1947 az már a bolsevik terror magyarországi megnyilvánulásának a kezdetét, első hullámát jelentette. Ez így történt. E szemléletben még egy harmadik, erősen vitatható kérdésre is rá kell mutatnom. Kónya Imre, igen t isztelt képviselőtársam az átmenetnek, az úgynevezett kerekasztalnak a jogreform előkészületeire utalt - majd ez egy későbbi történelmi periódusra vár, ennek a megítélése. Én azt hiszem, hogy kétségtelenül biztosítottak egy átmeneti, egy békés átmeneti leh etőséget, ugyanakkor azonban éppen jogdogmatikai szempontból egy rendkívül vitatható álláspontot foglaltak el. Nevezetesen azt, hogy az egész korábbi jogalkotást, az elmúlt negyven év jogalkotását mint jogot ismerték el, és az hiszem, hogy ez egy nagy hiba volt, mert a helyes megoldás az lett volna, hogy deklarálni kellett volna, hogy ezek a szó igazi értelmében nem jogszabályok, hanem ezek egy nem parlamentáris úton, nem a modern parlament és a nyugati és a régi magyar parlamentarizmus szellemében keletkez ett szabályok, hanem ezek egy diktatúrának voltak a szabályai, és akkor azt kellett volna mondani, hogy: de mivel az életet tovább kell vinni, ezeket a szabályokat mindaddig érvényben tartjuk, ameddig módunk lesz, és időnk lesz, hogy ezeket megváltoztassuk . De nagy hiba volt, és történelmi felelősség terheli azokat, akik ezeket - még ilyen keretek között is - egyáltalán jogszabálynak, s a magyar jog részének tekintették. Ezeket mint ilyen kényszerszabályokat, hogy valahogy élni lehessen, és valahogy működni lehessen, persze fönn kellett volna tartani, de azzal, hogy megtagadni tőlük a jogi jelleget, mert valóban nem is voltak azok. Na, ezek a tisztázatlan nézetek, a történelemnek ez az erősen vitatható megközelítése mind a távolinak, mind a közelinek, mind a z emberi jogok kialakulása történetének is ez a sok szempontból vitatható és gyakran teljesen ellentétes megközelítése, ez megint csak egy rossz ómen, mert arra mutat, hogy nem vagyunk még kellőképpen felkészülve az alkotmányozásra akkor, amikor ilyen nagy történelmi megítélési, jogi megítélési különbségek mellett folyik és indult meg ez a vita. A Független Kisgazdapárt programjában, választási programjában is kitűzte célként új alkotmánynak a létrehozását. Mi tehát nagyon örültünk és nagyon helyeseltük azt , hogy - ha megkésve is, mert már sokkal korábban meg kellet volna történnie, de végül is - mégiscsak elkezdődik az alkotmányozás. Ennyiben mi üdvözöltük ezt és részt is vettünk az előkészítésben. Ugyanakkor azonban ezzel kapcsolatban megint egykét súlyos aggály jelentkezik. Az egyik az, hogy akár a tömegkommunikációban - most az írott és az elektronikus sajtóra egyaránt gondolok , akár a közvéleményben ez az egész kérdés valahogy háttérbe szorult. Nem lett ez olyan mértékben megvitatva, mint ahogyan kívá natos lett volna, és főképpen az állampolgárok széles köre nem vonódott be annyira a vitába, amennyire egyébként mód és lehetőség lett volna. Kérem, én ezekben a szerencsétlen tévékben - sajnos, nagyon nehezen tudok elaludni, és előtte kénytelen vagyok tév ét nézni , minden ment ebben a tévében, a legidétlenebb műsorok, de az, hogy nem kapott elég helyet sem a tévében, sem a rádióban, sem az újságokban ennek az egész alkotmányozásnak a kérdésköre. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nem akarom bántani az újságírókat, sok nagyon jó barátom is van köztük, de itt szaladgálnak állandóan a parlamentben, gyűjtik a híreket és azt, hogy melyik képviselő most mit mondott, ki haragszik kire és miért, szóval ilyen kicsit botránykr ónikaszerű értesüléseket gyűjtögetnek, és közben ülésezett ez az alkotmányelőkészítő bizottság, amelyiknek napról napra lehetett volna tájékoztatni a közvéleményt, és ezzel belevinni a köztudatba azt, hogy itt egy milyen munka folyik, és ez sajnos ez nag yon gyéren történt meg. Magának a koncepciónak a sorsa ezért nem jutott eléggé a köztudatba, és meg kell mondanom, még a képviselői köztudatba se. (13.20) Az általános rendelkezésekkel, tehát az első résszel kapcsolatban itt már felmerült - Kónya Imre vett e fel, és én ezzel teljes mértékben egyetértek , hogy van egypár olyan alapvető politikai és
