Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
3626 emberi jogi kérdés, amely megérdemelné - sőt szükséges lenne , hogy az alapvető alkotmányos elvek és célok közé kerüljön. Teljesen egyetértek azzal, hogy ilyen p éldául a családnak, a házasságnak és a fiatalságnak a védelme. A Független Kisgazdapárt is ennek a három elvnek az alapján működik, pártunknak a jelszavában is benne van az "Isten, haza, család", tehát ezek olyan alapvető, a társadalom olyan alapvető építő kövei, amelyeknek valóban az alapvető alkotmányos elvek közé kellene bekerülniük, legalábbis a családnak, a házasságnak és a fiatalságnak. De ugyanide tartoznék, és ezzel is nagyon egyetértek - egyébként ez a Kisgazdapártnak egy régi, több évtizedes követe lménye volt, a legutóbbi 56 évben is ismételten hangsúlyoztuk , hogy kiemelt jelentőséget kell biztosítani az alkotmányban a földnek. Igen kérem, a régi magyar alkotmányban, a királyt mikor megkoronázták, fölvonult az úgynevezett királydombra, körülbelül ott, ahol most a Szent István szobor áll a Mátyás templom mellett, a világ négy tája felé egyegy kardvágást tett, és ezzel jelezte, hogy megvédi a magyar földet minden ellenségtől. Kérem, ennek a parlamentnek is bizony meg kellene tennie a maga kardvágás át, legalábbis egy törvényben, hogy mondja ki a magyar föld megőrzésének a jelszavát, mégpedig olyképpen is, hogy a föld ne kerülhessen, fenntartás nélkül, külföldi tulajdonba. Én nagyon jól tudom, hogy több külföldi országban és több külföldi, nemzetközi szervezetben - egyébként az Európai Unióban is - a földnek a szabad forgalma az előbbutóbb elkerülhetetlenné válik. Igen, de a külföldiek a termőföld, a kifejezetten mezőgazdasági földek megszerzését többékevésbé nagyon erős kontroll alatt tartják, és bi zonyos olyan feltételekhez kötik, amelyek lehetetlenné teszik a visszaélést. De mindenesetre törvényben kellene biztosítani, hogy a magyar földet, az ország területét, azt igenis megőrizzük, nemcsak külföldi hatalmakkal szemben - hál' Istennek, ez most pil lanatnyilag nem fenyegeti , de megőrizzük attól is, hogy ez idegen kezekbe kerüljön. Mert kérem, a veszély nem irreális. Ma Magyarországon - részben ugye a szerencsétlen tulajdoni rendezetlenségek miatt olyan alacsonyak a földárak, hogy egy arab olajsejk meg tudná vásárolni, a mellényzsebéből ki tudná fizetni egész Magyarországot. Mindenesetre a termőföldnek, a magyar mezőgazdasági földeknek a védelmét alkotmányos szinten is biztosítani kellene. Ami most már az emberi és állampolgári szabadságjogoknak a ké rdését illeti, a Független Kisgazdapárt az emberi és állampolgári szabadságjogoknak a védelmét programjába tűzte korábban is. Ma is a programunknak, politikai programunknak az egyik alapkérdése, tehát mi ezt nagyon fontosnak tartjuk. Az tehát, ami a koncep cióban erről szerepelt - természetesen részletesebben és alaposabban kidolgozva , ez nagyon helyes, hogy így bekerül az alkotmányba. Meg kell azonban mondani, hogy a II. rész 1. fejezet g) pontja megítélésünk szerint - legalábbis azoknak egy nagy része - be kéne, hogy kerüljön az f) pontba, tehát az emberi jogok között szabályozandó alanyi jogok közé. Nem tartjuk elégségesnek rendszerbelileg az elhelyezkedését annak, ami pillanatnyilag a koncepcióban szerepel. Ezeknek a jogoknak, igenis, alanyi jogként kel lene szerepelniük. Az alapjogok, az emberi és állampolgári jogok koncepcióbani fölvázolásánál még egy hiányosságra szeretnék rámutatni. Ez az 1. fejezet d) pontjában vehető észre. Idézem: "Az állam a jogszabályokban egyrészt saját polgáraira, másrészt a te rületén tartózkodó személyekre kötelező rendelkezéseket állapíthat meg, és e kötelezettségek megsértőit joghátrányokkal sújthatja." Maga a megfogalmazás is erősen vitatható, mert ha kötelező rendelkezéseket állapít meg a törvényhozás, akkor a kötelező rend elkezéseket nem feltételesen kell szankcionálni, hát valami ha kötelező és megszegik, akkor azt igenis diszkriminációval kell sújtani, tehát joghátrányokkal kell sújtani. Ez egy teljesen érthetetlen, illogikus és önmagában egy önellentmondó megfogalmazás. Most még egy utolsó - az időm azt hiszem, hogy lassan lejár - még egy utolsó megjegyzés az emberi és az állampolgári jogok kérdéséhez. Persze, az egy jogtechnikai megoldás, hogy mindig, minden egyes jognál különkülöne vagy egy külön cikkelyben, de valame nnyire visszamenőlegesen vagy előremutatólag (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) rendezni kellene a védelemnek a kérdését. (Az elnök ismét figyelmezteti a felszólalót.) Tehát, hogy ezeket a
