Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3619 részletesen deklarálják ezeket a jogokat, de nem tudják biztosítani ezáltal az alkotmányoknak a tekintélyét rontják le, hogyha olyan jogokat szere peltetünk benne, amelyekről tudjuk, hogy az állam nem tudja igazán garantálni. Ezen túl egy szempontot hadd említsek, mely itt a vitában többször előkerült már az Európai Szociális Charta, mondván, hogy ehhez is csatlakozott Magyarország, és így ugyancsak nemzetközi egyezményként kell figyelembe vennünk az Európai Szociális Chartát. (12.40) Mint ahogy említettem, több generációja van az emberi jogoknak. Az első generációs jogok, a politikai és szabadságjogok, azok olyan jogok, amelyeket minden ország, aki a láírja ezen jogoknak a nemzetközi egyezményét, ezeknek a biztosítását vállalja, hadd idézzek most egyébként az Európai Emberjogi Egyezménynek az első cikkéből. Itt azt írja az egyezmény, hogy a szerződő felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden sz emély számára az egyezményben meghatározott jogokat és szabadságjogokat. Tehát biztosítják ezeket. Míg az Európai Szociális Charta - nem véletlenül - úgy fogalmaz, hogy a szerződő felek politikájuk céljaként fogadják el, majd mondja, hogy ezek a jogok érvé nyesüljenek. Tehát helyes, és a nemzetközi felfogással is teljesen egybecsengő a magyar alkotmány koncepciójának az a felfogása, amely megkülönböztet államcélokat, tehát például a szociális jogokat olyan célként jelöli meg, amelyre törekedni kell az államn ak és helyes, hogy vannak bizonyos jogok, a politikai jogok és a szabadságjogok, amelyeknek egyértelműen a biztosítására törekszik. Kedves Képviselőtársaim! Ezen érvek alapján is azt javaslom önöknek, hogy ezt a koncepciót tovább folytatva természetesen ez t az okos és a vitához hozzáértő hozzászólásokat tartalmazó vitát, próbáljuk csiszolni, jobbá tenni, de úgy gondolom, hogy a koncepció már most olyan állapotban van, ami alkalmas arra, hogy joggal reménykedjünk, hogy ténylegesen meg fog születni a rendszer váltást lezáró alkotmánya Magyarországnak az elkövetkezendő időszakban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Én is köszönöm. Szólásra következik Salamon László független képviselő. Szólásra készül Jakab Róbertné, Magyar Szocialista Pá rt. Megadom a szót Salamon László úrnak. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánykoncepció ma tárgyalandó részéből bizonyos kérdéseket már tegnapi általános értékelő jellegű felszólalásomban érintettem és tömören megfogalmaztam ezekkel kapcsolatos véleményemet. Ezek voltak a házasság, a család, a jogegyenlőség intézményének helye az alkotmányban, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavának alkotmányosan értelmezhető megjelenítése, illetve az államcé lok, valamint az emberi és állampolgári jogok problematikájának szabályozása. Most ezeket nem érintve, a nap tárgyalt részéhez tartozó további kérdésekről kívánok beszélni. Először arról a javaslatról, hogy a jogállam mellett jelenjen meg a szociális jelző . Azzal, amit KDNPs képviselőtársaim ezáltal kifejezésre akarnak juttatni, tartalmilag a legteljesebb mértékben egyetértek. Számomra is elfogadhatatlan az állam éjjeliőr államként történő értelmezése. A javasolt konkrét megoldással kapcsolatosan ennek ell enére fenntartásom van. Az állam fogalmilag ugyanis a közhatalom gyakorlásának szervezeti rendszerét jelenti. Ez a szervezeti rendszer valóban lehet állapotát tekintve független, működését illetően demokratikus, és a jog feltétlen uralmára épülő. Nem lehet azonban szociális, mert ez nyelvtanilag az én olvasatomban azt jelentené, hogy az állam belső szervezeti rendjét a társadalmi szolidaritás, a gondoskodás és ezek eredménye hatja át. Márpedig számunkra nyilván nem az az igazán fontos, hogy a szolidaritás é s a gondoskodás az állam szervei és köztisztviselői közötti viszonyt áthassa, hanem hogy ez a társadalomnak legyen egy általános jellemzője. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretnék Mindszenty bíboros 1956. november 3án mondott nevezetes beszédére, és ab ból egy emlékezetes mondatra. Idézem: "Jogállamban élünk,
