Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
3618 politikai filozófiában és a jogfilozófiában is, megjelenik a magyar alkotmány mostani koncepciójában. Ez is egy nagyon lényeges és fontos mozzanat. Úgy érzem, hogy kell arról is beszélnem, hogy helyes az a hivatkozási alap is, amit a koncepció tesz, nevezetesen, hogy nemzetközi egyezményekre is hivatkozik az emberi jogoknak a felsorolásánál, mondván, hogy a Magyar Köztársaság már aláírt olyan nemzetközi egyezményeket , amelyekkel összhangba kell hozni e jogoknak a katalógusát. Helyes természetesen, de egyúttal differenciáltan kell kezelnünk ezeket a nemzetközi egyezményeket, mert mindegyiknek más a súlya, más a szerepe, más az európai emberi jogi egyezmény és mások az ENSZdeklarációk. Én az európai emberi jogi egyezményt húznám most alá és emelném ki, mert ez egy nagyon jól működő, fontos, részletesen definiáló egyezmény, és egyúttal abban is különbözik az ENSZegyezményektől, hogy megfelelő mechanizmus, szankcionáló m echanizmus is párosul hozzá, hiszen az európai emberi jogi bíróságon számon kérhető, és a bíróság közreműködik a jogok számonkérésében, mármint az emberi jogoknak a számonkérésében. Tehát van egy megfelelő mechanizmus, háttér mögötte, ami például az ENSZd eklarációnál nincs meg. Ezért számunkra azt hiszem az első számú fontosságú ez az európai emberi jogi egyezmény, amiből nagyon sok mindent valóban be is épít ez a javaslat. Tudnunk kell természetesen, ha a nemzetközi egyezményeknél tartunk, azt is, hogy az ENSZegyezményeknél azért annak idején olyan típusú kompromisszumok születtek, amely kompromisszumok nincsenek benne a már az előbb említett európai emberi jogi egyezményben, ugye az ENSZegyezményeknek a létrehozásában ott volt az akkori Szovjetunió és a hozzá tartozó népi demokráciák is. Így ennek eredményeként olyan kompromisszumok születtek, e deklarációkban, például a sokat emlegetett szociális jogoknál is, amelyek bekerültek az ENSZegyezményekbe, de amelyekről mindenki tudta már akkor is, hogy megva lósíthatatlan deklarációk. Míg az európai egyezményt, amelyet alapvetően szabad országok és demokráciák alakítottak ki, azokban nem szerepelnek ilyen típusú jól hangzó deklarációk, de megvalósíthatatlan deklarációk. Ezt a fejezetet leginkább két oldalról k ritizálják, főleg azt mondják rá, hogy túl részletező ez a felsorolás, másfelől pedig amiről már itt a parlamentben is hallhattunk, hogy hiányolják belőle a szociális jogokat. A túl részletező érvre annyit hadd mondjak, hogy ebben van igazság. Én is úgy go ndolom, hogy valóban bizonyos tekintetben részletező ez a felsorolás, de mégis a történelmi hagyományainkat is figyelembe véve fontosnak tartom, hogy a politikai és szabadságjogok alaposan, részletesen kerüljenek felsorolásra. Most leginkább a másik érvvel szeretnék foglalkozni, a szociális jogoknak a problémájával. Én úgy gondolom, hogy helyesen kezeli e jogoknak a szerepét a javaslat, tévedésnek érezném, hogyha olyan széles körben próbálná a leendő alkotmá ny ezeket a jogokat e fejezetben felsorolni, mint ahogy azt sokan szeretnék és kívánnák. Nem szabad azt gondolnunk, hogy ha ezek a jogok nincsenek kikényszeríthető és alapvető jogokként, emberi jogokként az alkotmányban felsorolva, az annyit jelent, hogy e gy ország, egy állam nem érzékeny, nem szenzibilis a szociális problémák iránt. Tudjuk jól, hogy egyszerű példákat tekintve, a szocialista országokban, mint ahogy itt már utaltam rá, ezek a másodgenerációs jogok benne szerepeltek az alkotmányokban, mégsem hiszem, hogy szociálisan ezek az országok többet tudtak volna nyújtani a polgáraiknak, mint a nyugati demokráciák. Ahol nem szerepeltek ezek a jogok, mégis sokkal inkább szociálisan is érzékenyebbek voltak és emberközpontúbb társadalmak voltak. Ugye a vita általában ott jelenik meg, hogy az egyik álláspont képviselője szerint ezen jogoknak az ilyen típusú részletes deklarálása az aláásná a magántulajdon jogát és a gazdasági fejlődést. Mások pedig azt mondják, hogy a polgárok nem nagyon tudnák elfogadni az a lkotmányt akkor, hogyha nem jelennének meg azok a jogok, amelyeket már megszoktak az államszocializmusban, és úgy gondolják, hogy most kevesebb lenne, hogyha ezek nem szerepelnének. Én itt egyetlenegy szempontra hadd hívjam fel a képviselőtársaknak a figye lmét, nevezetesen azon túl, amik már itt elhangoztak, mármint hogy középeurópai és keleteurópai alkotmányok
