Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
3617 törekedve, csak ott változtatni, ahol eg yetértés van a változtatásban, és ahol nincs egyetértés, ott maradni annál a szövegnél, ami most van. Helyesnek tartom ezt a folyamatot is, mert ez koherens azzal, ami a rendszerváltozással elkezdődött, és valóban lezárhatja ezt a nagyon lényeges folyamato t a kellő konszenzussal, a kellő egyetértéssel. Konzervatív a folyamat azért is, mert az alkotmányszöveg részletességét is minimalizálni igyekszik a javaslat, és ezt is helyesnek tartom. Ugyanis nagyon sok érdekes felszólalást hallhattunk és még fogunk hal lani nyilván az elkövetkezendő hetekben is, hozzáértő és pozitív értelemben laikus hozzászólásokat nyilván, amelyben nagyon sok minden megjelenik, hogy minek kellene még benne lenni az alkotmányban, ezek között nyilván sok olyan észrevétel lesz, amivel gaz dagodik valóban ez a vita, de azért tudnunk kell azt, hogy az alkotmány egy olyan alaptörvény, ami akkor jó, akkor működik, hogyha szikáran és lényegre törően az alapvető jogokat fogalmazza meg, és nem megy egy bizonyos részletességen túl a jogok definíció jában. Én most a 2. fejezethez szeretnék hozzászólni, az emberi és állampolgári jogoknak a kérdéséhez. Szeretném előrebocsátani, hogy helyesnek tartom ezt a fejezetet, jónak tartom, úgy gondolom, hogy kidolgozott, tehát én egyetértek ezzel a fejezettel, és nagy előrelépésnek tekintem az eddigi alkotmánytörténetünkben, hogy egy ilyen típusú koncepció van előttünk. természetesen úgy érzem, hogy bizonyos pontokban lehet ezen javítani, képviselőtársaim beszéltek erről és én is fogok szólni erről, de alapvetően szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon nagynak tekintem azt a haladást, azt az előrelépést, amit ez a fejezet kifejez. Mire gondolok itt, előrelépésként? Először is nagyon fontosnak tartom azt, hogy a szerkezetben előre kerültek az alapvető emberi jogok. Ez e gy lényeges szemléletváltozást jelent. Gondoljunk csak bele, az ezelőtti alkotmányok, amelyekkel Magyarország rendelkezett, akár a '49es, és hát annak különböző módosításokkal kialakult változata. Az bizony jóval hátrább kezelte az állampolgári jogokat, a z emberi jogok fogalmával nehezen birkózott volna meg az az alkotmány, és az, hogy most előre kerültek az emberi jogok és az állampolgári jogok, mutatja azt, hogy az állam helyett a polgár lépett fontossági sorrendben előre, a mostani köztársaságban és ez így helyes és így kívánatos. Nem az állam, nem egy rendszer, nem egy eszme az, amelyik az első helyen szerepel, amelynek a fontosságát az alkotmány elsősorban deklarálja, hanem a polgár, az ember az, akinek a jogait elismeri elsőként. Tehát ezt nem pusztán technikai kérdésnek tekintem, vagy csoportosítási kérdésnek az elhelyezkedést, hanem tartalmi kritériumnak is, és ezt nagyon lényegesnek és fontosnak tartom. Arról is szeretnék néhány szót mondani, hogy azok az emberi jogok, amelyek belekerültek most a mo stani szövegbe és a mostani koncepcióba, gazdagodtak, hála Istennek - na ez már a '89es alkotmánymódosításnál is bekövetkezett természetesen, ez a gazdagodás, döntően a politikai jogokkal gazdagodtak. Hiszen az előző úgynevezett államszocialista alkotmány aink nem nagyon vagy legalábbis csak bizonyos részeiben fogadták be ezeket a politikai jogokat. Döntően az úgynevezett második generációs emberi jogokra, amelyekhez például a sokat vitatott szociális jogok is tartoznak, ezeknek a deklarációját fogadta el é s építette be az alkotmány. De óvakodott a politikai jogok és a szabadságjogoknak az elismerésétől. Mármint az államszocialista alkotmány. Én nagyon jónak tartom azt, hogy itt most egy alapos és részletes felsorolásával találkozunk, a politikai jogoknak és szabadságjogoknak. Ez is egy fontos szemléletváltozást jelent, hiszen ezek az igazán alapvető jogaink, ezek azok a jogok, amelyeknek alkotmányban van a helyük, és amelyek rendkívül lényegesek, rendkívül fontosak. Szemléletében is fontosnak tartom az alkot mányban azt a filozófiai áttörést, amire már ugyancsak ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaim is utaltak, nevezetesen, hogy egyfajta természetjogi felfogás is megjelenik az alkotmányban. Ugye itt Grotiusra is hivatkoztak, de hát a természetjognak egyfa jta politikaifilozófiai megalkotója John Locke volt, akihez visszavezethetjük ezeket a gondolatokat, és nála is már megjelent az a felfogás, hogy vannak olyan jogaink, amelyek nem az államtól kapott jogok, hanem születésünktől fogva megilletnek ezek a jog ok, ezek az alapvető emberi jogok. Tehát ez a felfogás, amelynek évszázados története van a
