Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
3615 hanem a magya r alkotmányosságot is visszaállították. Szokták azt mondani, hogy a kerekasztal által létrehozott alkotmány ugyanúgy illegitim, mint a korábbi alkotmány volt, vagy ugyanúgy illegitim, mint hogyha a '85ben megválasztott parlament önállóan hozta volna meg a z alkotmányt. (12.20) Meggyőződésem szerint ez a feltételezés hamis. Az kétségtelen, hogy a kerekasztaltárgyalások résztvevői formálisan nem voltak legitim szervezetek. Hiányzott a szabad választásokon történő megmérettetés, ugyanúgy az egyik, mint a mási k oldalon. De ez nem jelenti azt, hogy nem volt legitim maga az alkotás. Azt hiszem, hogy nem lehet kétséges, hogy 1989ben az alkotmányosság visszaállítására irányuló - vagy ha tetszik - a demokráciában való békés átmenetet szolgáló, vagy ha tetszik a sza badválasztás törvényi feltételeit kialakító tárgyalások a társadalom szinte 100%os támogatottságát élvezték. A kerekasztaltárgyalások eredménye tehát legitim eredmény, az úgy létrejött alkotmány legitim alkotmány és ehhez még azt is hozzátehetjük, hogyha eredetileg nem is voltak szabad választásokon megmérettetett legitim szervezetek a kerekasztaltárgyalások résztvevői, utóbb a tárgyalások eredményeként megtartott szabad választás következtében a meghatározó résztvevők most már szabad választásokon törté nő megmérettetést követően, utólag legitimálódtak. Meggyőződésem tehát tisztelt Országgyűlés, hogy igenis, a kerekasztaltárgyalások, amelyek lényegében az alkotmányosságot visszaállították Magyarországon és mai alkotmányunknak a gyökerét és alapját képező alkotást hoztak létre, legitim alkotmánynak az alapjait teremtették meg. Afelől pedig, hogy a későbbiekben az első szabadon választást követő kormányzati ciklus alatt, az alatt a négy év alatt létrehozott jelentős további alkotmánymódosítások - mindenekel őtt az önkormányzatiságot megvalósító nagyterjedelmű alkotmánymódosítás és ezzel együtt az a körülbelül 50 közjogi törvény, amely kialakította azt a mai alkotmányos struktúrát, ami tulajdonképpen biztosítja Magyarországon az alkotmányosságot, hogy ez legit im alkotmány - azt hiszem, hogy semmi kétség nem lehet. Magyarországnak ma tehát olyan alkotmánya van, amelyik alkalmas arra, hogy az alkotmányosságot hosszú távon és megfelelően biztosítsa. Miért ért egyet mégis a Magyar Demokrata Néppárt azzal, hogy szük ség van arra, hogy lehetőleg még ebben a ciklusban új alkotmány szülessék? Azért, hogy formálisan se lehessen kétségbe vonni a kialakult alkotmányos rend stabilitását, legitimitását. Annak egyetlen elemét se lehessen többé megkérdőjelezni, hogy soha többé ne legyen visszaút, hogy a rendszerváltozás végleges legyen, és Magyarországon az alkotmányosságot soha többé ne tudja senki kérdésessé tenni. Ezért vállalja a Magyar Demokrata Néppárt azt, hogy minden erejével részt vesz ebben az alkotmányozási folyamatba n és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a folyamat eredménnyel záruljon le. S most engedjék meg, hogy két konkrét észrevételt tegyek a két fejezettel kapcsolatosan, egyegy hiányosságra hívjam fel a figyelmet, aminek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Az egyik az 1. fejezettel kapcsolatos. Amikor még azok a politikusok, akik a Magyar Demokrata Néppártot létrehozták, tagjai voltak az MDF delegációjaként az alkotmányelőkészítő bizottságnak, abban a fázisban, még az első részben, tehát kiemelt helyen, az alapvető, speciális államcélként került volna meghatározásra a család, a házasság és az ifjúság védelmének az elve. Azután, a későbbiek folyamán - mint ahogy értesültünk róla - különböző jogtechnikai hivatkozásokkal a második fejezetbe került át az emberi jogok katalógusa egyikeként a mi értékrendünk szerint alapvető fontosságú jogelveknek. Én úgy gondolom - a Magyar Demokrata Néppártnak legalábbis ez az álláspontja , nagyon rossz üzenet, hogyha a család, a házasság és az ifjúság kikerül a meghatározó, az alapvető államcélok közül. Tehát ezt meggyőződésem szerint mindenképpen az első fejezetben kell mint speciális, de meghatározó államcélt elhelyezni. A másik kérdés a II. résszel foglalkozik, az emberi jogok katalógusával, ezen belül is a tulajdonjog kérdés ével. Tisztelt Képviselőtársaim! A tulajdonjog tárgyai közül a föld speciális tulajdoni tárgy. Azt hiszem, hogy nem lehet kétséges, hogy egy olyan tulajdoni tárgyról van szó, amelyik nem szaporítható, amelyikből csak meghatározott mennyiség áll rendelkezés re, valahol a
