Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
3613 fontos szerepet töltenek be, mint én. Egyszerűen ez a fogalmazásmód talán nem tekinthető teljesen szerencsésnek. Még egyszer elnézését kérem az alkotmánykoncepció fogalmazóinak, hogy elsősorban a negatívumokról beszéltem, d e nem hiszem, hogy egy mezei képviselőnek az lenne kizárólag a feladata, hogy az elénk írt, készített anyagot feltétlenül csak dicsérő szavakkal illesse. Általában véve én személy szerint - és talán nem vagyok egyedül ezzel a véleményemmel ebben a Házban - olyan alkotmányt szeretnék, amelyik a szabadságot, ha nem is az egyenlőséggel, de az esélyegyenlőséggel, valamint a társadalmi igazságosságra és méltányosságra való törekvéssel együtt jeleníti meg. Fiatal demokrata képviselőtársam a szociális jogok deklar álásának lehetetlenségéről beszélt, és lényegében a Bokrosprogram filozófiáját jelenítette meg előttünk. Nekem az a véleményem, abban különböznék talán a Fidesz tisztelt képviselőitől, hogy én - velük szemben - megszavaztam a Bokrosprogramot, mert őszint én azt hittem, és mai is hiszem, hogy a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében ez szükséges lépés volt. Nem hiszem, azonban, hogy a Bokrosprogram szellemiségéből kellene alkotmányt építeni. (Taps az FKGP soraiból.) (12.10) Én szerintem a mi gondolko dásunk lényegének annak kell lenni, hogyha szükség van restrikcióra, hogyha szükség van gazdasági megszorító intézkedésekre, azokat meg kell egy ciklusra, vagy egy évre, vagy két évre hozni, de reménykednünk kell abban, hogy egy emelkedő, felemelkedő Magya rországnak joga és alkalma lesz széles körű szociális biztonságot, széles körű szociális jogokat is adni polgárainak. Szeretném, ha ez az új alkotmányban is tükröződne. Köszönöm figyelmüket. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Én is köszönöm. Szól ásra következik Kónya Imre úr, a Magyar Demokrata Néppárt részéről. Szólásra készül Salamon László független képviselő úr. Megadom a szót Kónya Imre úrnak. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmányko ncepció első két részét tárgyalva, tekintettel arra, hogy ebben a két részben tulajdonképpen megfogalmazódnak mindazok a követelmények, amelyek érvényesülése alapján elmondhatjuk, hogy egy országban alkotmányosság uralkodik, ha ezek a követelmények érvénye sülnek, úgy gondolom, hogy nem indokolatlan az alkotmány és az alkotmányosság összefüggéséből kiindulni. Legáltalánosabban megfogalmazva, véleményem szerint az alkotmánynak éppen az a funkciója, hogy egy országban az alkotmányosságot megvalósítsa, illetőle g biztosítsa. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy amely országban nincs írott alaptörvény, alkotmány, ott nincs is alkotmányosság. Jó példa erre Magyarország, ahol az írott alkotmány megszületése előtt - a történeti alkotmány alapján - igenis volt alkot mányosság, és hát a szokásosan felhozott példa Anglia, ahol soha nem született írott alkotmány, mégsem jut eszébe senkinek kétségbe vonni, hogy Angliában ma is alkotmányosság van, méghozzá elég szilárd talajon álló alkotmányosság. A magyar történelemből ve hetjük a másik oldalról is a példát, mert érdekes módon, amikor 1949ben megszületett az írott alkotmány, ezzel egy időben került sor tulajdonképpen az alkotmányosság megszüntetésére. Az 1949. évi törvényben pedig benne voltak, valóban, azok az alkotmányos követelmények, amelyek aztán a valóságban nem érvényesültek. Érdekes felidézni két jellegzetes példán, hogy milyen technikával történt ez. Kulisszaként megjelennek az alkotmányos intézmények, hiszen emlékszünk a 1949. évi XX. törvény az Országgyűlést mint a legfelső népképviseleti államhatalmi szervet határozza meg, és a helyi tanácsok is mint a helyi államhatalmi szervek jelennek meg, kormányszervek stb. Minden benne van ott az alkotmányban. Tudjuk, hogy a tényleges hatalom mégsem ezeknek az alkotmányos s zerveknek a kezébe volt letéve, és egyetlenegy paragrafusra, igaz kiemelt helyen, mindjárt az elején a 3. §ra vezethető vissza a tényleges hatalom,
