Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HEGYI GYULA (MSZP):
3612 amely énszerintem alapvető demokratikus jog, és nem demokratikus az az oktatás, amelyben az esélyegyenlőség elve legalább a közoktatásban nem érvényesül. Arról nem beszélve, hog y én őszintén, hosszú távon remélem, hogy még meg fogom egyszer érni, amikor nemcsak a tandíjmentesség lesz, hanem például a tankönyvek is ingyenesek leszek. Ez nem választási propaganda, nem ígérem, hogy '98ban ezt be tudjuk hozni, de erről, mint távlati célról, elvről, én nem szeretnék lemondani. Ezért ülök abban a pártban, amelyben ülök. Megemlíti egy félmondat valóban ebben az alkotmánykoncepcióban a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jogot. Ez a fél sor persze elég furcsán aránylik ahhoz, hogy két teljes oldalon keresztül olvashatunk az emberi jogok időleges felfüggesztésének a szabályozásáról, ami nagyon fontos alkotmányos alapelv, de azért talán a szociális jogokról is valamivel többet kellett volna írni. Itt a szabaddemokrata képviselőtársam Oroszországot, fiatal demokrata képviselőtársam Ukrajnát említette olyan országként, mint ahol hosszú tételekben föl vannak sorolva a szociális jogok, ehhez képest nem valósulnak meg. Tehát, hallottuk kétszer egymás után, két liberális párt képviselőitől, nem is nagyon érdemes ezeket a jogokat az alkotmányban rögzíteni. Emlékeztetnék arra, hogy a szabadságjogokat olyan részletesen talán senki nem sorolta föl, mint az 1936os sztálini alkotmány szerzője. Ennek ellenére mégsem mondjuk azt, hogy annak kudarcáb ól ítélve immár többet nem is érdemes az általános szabadságjogokat kodifikálni, felsorolni. A rossz példa, a negatív példa énszerintem nem ok arra, hogy a jó célt, a jó kezdeményezést is félretegyük. Ahhoz, persze, hogy a szociális értékek ne csak egy fél szóban, félmondatban jelenjenek meg ebben a koncepcióban, mondjuk a társadalombiztosítási önkormányzatok fogalmát is bele illene venni abba a koncepcióba, amely önkormányzatok címen két teljes oldalon keresztül tárgyalja a helyi önkormányzatokat, arról a t ényről azonban, hogy Magyarországon társadalombiztosítási önkormányzatok vannak, és ezeket hárommillió ember, az összes lakosság, a szavazásra jogosultak 40%a választotta meg, erről megfeledkezik ez a koncepció. Nem szerepel a koncepcióban egyáltalán az é rdekegyeztetés fogalma. Holott olyan szociális piacgazdaságok közé szeretnénk belépni, még egyszer hangsúlyozom, amelyek jórészt, nagyrészt, az érdekegyeztetés, a társadalmi érdekegyeztetés elvére épülnek. Úgyhogy nagyon fontosnak tartanám, és nagyon remél em, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok és az érdekegyeztetés értékként, megvédendő értékként bekerül ebbe az alkotmányba, hogy ne visszalépjünk a szociális biztonság, a szociális szabadságjogok területén. Az 1. fejezet gd) pontja arról beszél, hog y a tudomány, a művészet és a kultúra nemzeti értékeit védeni és támogatni kell. Őszintén remélem, hogy itten csak egy felületességről van szó. Nem hiszem, hogy mondjuk a Biblia, az aquincumi római kultúra, az olasz reneszánsz festmények, a szentendrei sze rb ortodox kultúrkincsek, Dosztojevszkij könyvtárban levő regényei, hogy a Lumiére fivérek némafilmjei nem érdemelnek támogatást a magyar kultúrpolitikától. Őszintén hiszem, hogy egyszerre szeretnénk a nemzeti és az egyetemes kultúra arra érdemes értékeit védeni, és nagyon szeretném kérni, hogy ez ilyen módon kerüljön be a koncepcióba. A vallásszabadsággal kapcsolatban azt hiszem, hogy az 1990/4es törvény a lelkiismereti szabadságról - legpontosabban ez rögzítette a vallásszabadság alapelveit. A történelmi egyházak, általában a felekezetek elégedettek ezzel a törvénnyel, és immár a 3. ciklusban vagyunk, és senki nem óhajtotta megváltoztatni. Szerencsés lenne, ha annak alapvető tételei kerülnének bele ebbe a koncepcióba, hiszen különböző felekezetek máris hi ányolták ebből az új koncepcióból az egyházaknak a törvény előtti egyenlőségét. Nem hiszem, hogy az alkotmánykoncepció fogalmazói tudatosan felejtették ezt ki. Egyszerűen arról van szó, hogy nem kerültek átvételre talán. Furcsának tartom azt, hogy rögzíti a vallási szertartás gyakorlásának szabadságát. Ennél a hitélet, a vallás, mint a társadalom egyik nagyon fontos szegmense, talán mást, talán többet érdemelne. Biztos, egészen biztos vagyok benne, hogy a koncepció fogalmazói ugyanúgy hívei annak, hogy az e gyházak a társadalmon belül igen
