Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HEGYI GYULA (MSZP):
3611 Azt hiszem például, hogy az alapvető közbiztonsághoz való jog is em beri jog, még akkor is, ha nem feltétlenül, ha nem csak a rendőrség túlkapásaival szembeni védelmet jelenti. Az egyén jogait a demokráciában az államon túl, más egyének, szervezetek és korporációk is veszélyeztethetik, sőt veszélyeztetik nagy számban és sű rűn, és azért gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem helyes az az álláspont, amely csak és kizárólag a klasszikus polgári szabadságjogokat kívánja rögzíteni egy alkotmányban. Ilyen értelemben úgy érzem, becsülöm nagyon azt a munkát, amit végeztek ké pviselőtársaim, és remélem, nem bántódnak meg, ha inkább a hiányról beszélek, mintsem dicsérem azt, ami benne van. Bár megállapítom, természetesen, hogy dicséretes mindaz, ami benne van, vagy nagyon dicséretes, de azt hiszem, hogy ez a koncepció szűkmarkú a szociális jogok, a kulturális jogok és például az egészséges környezethez való jog tekintetében. Mert itt már előbb szó esett erről, hogy az egészséges környezethez való jog alapvető emberjog is, és nem az állam felől kell közelíteni a környezethez, hane m a környezetben, a természetben élő egyénen keresztül kell ehhez a problémához közelíteni. (12.00) A részletekre, néhány részletre rátérve, már az 1. fejezet a) pontjában az alkotmánykoncepció felsorolja azokat a nemzetközi szerződé seket, konvenciókat, amelyeket kívánatosnak tart, hogy az alkotmányban is tükröződjön a szellemük. Sajnálatos módon azonban hiányzik ebből az Európai Szociális Charta, amely nagyon fontos szociális alapjogokat rögzít. Magyarország tagja az Európa Tanácsnak , amely a Szociális Chartát megfogalmazta, továbbá azt is tudjuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásnál minden valószínűség szerint alapkövetelmény lesz a Szociális Charta teljesítése. Ezért őszintén szólva nagyon helyesnek tartanám, ha bekerülne az 1. fejezet a) pontjába a Szociális Charta is, más fontos nemzetközi konvenciók és szerződések megemlítése mellett. Egyébként minden frakcióból vannak az Európa Tanácsban tagok, akik ott érzékelhetik, hogy mennyire a szociális jogokra is épül a közös Európa , és ilyen értelemben, gondolom, mindannyiban egyetértünk azzal, hogy mi a szociális piacgazdaságok európai uniójához szeretnénk csatlakozni, és nem - mondjuk - egy latinamerikai szabad kereskedelmi zónához. Jogegyenlőségről helyesen beszél az alkotmányko ncepció, de természetesen utalni kell arra, hogy még szűken véve az igazságszolgáltatásban is alapfeltétel bizonyos fajta esélyegyenlőség. Hiszen ha csak a gazdag embernek van joga, pontosabban, ha csak a gazdag embernek van lehetősége megfelelő és igényes jogi védelemre, akkor a jogegyenlőség inkább írott malaszt, mint valóságos alkotmányos jog. Külön szeretnék szólni az 1. fejezet fj) pontjáról, a tandíjmentes állami közoktatásról. Ugyanis ennyit ígér az új alkotmányos koncepció: tandíjmentes állami közok tatást. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy ez egy elég soványka jog, valljuk be őszintén! Ebben az országban már régebben alkotmányosan deklarálták az ingyenes közoktatásnak a jogát. Talán nem kell részletesen magyaráznom, hogy a tandíjmentes álla mi közoktatás ennél sokkal kevesebbet jelent. Hogy például egyetlen dolgot említsek, nemcsak Budapesten és nagyvárosokban születnek gyerekek, hanem falvakban is. Ilyen értelemben tehát, ha a tandíjmentességbe nem tartozik bele a kollégiumi ellátás ingyenes sége, akkor ez a lakosság egyik felének alapjog, a másik felének pedig nagyon drágán megvásárolható jogot jelent csak. Arról nem beszélve, hogy igen nehéz eldönteni, hogy mit jelent az, hogy állami közoktatás. Énszerintem a szabad iskolaválasztás joga is a lkotmányos jognak tekintendő és kellene tekinteni, ilyen értelemben az államnak inkább a közoktatás egységes szakmai felügyelete felett kellene őrködnie. Hiszen vannak egyházi iskolák, hiszen vannak kisebbségi iskolák, hiszen vannak alapítványi iskolák is. Alapvetően hiányzik szerintem az oktatási fejezetnél az esélyegyenlőség elve,
