Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZŰRÖS MÁTYÁS (MSZP):
3608 Véleményünk szerint nincs akadálya annak sem, hogy alapjogként nyerjen megfogalmazást akár a társadalombiztosításhoz, akár a pihenéshez való jog, vagy a fizetett szabadsághoz, a törvényes munk aszüneti napokra járó díjazáshoz járó jog. Legtöbb vitát azt a szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog újraszabályozása fogja kiváltani. Olyan lényegesnek tartja ezt a Magyar Demokrata Fórum, hogy felszólalási idejének jelentős részét ennek fogja szo lgálni, és Kis Gyula képviselőtársam fog majd ebben a kérdésben szólni. Sajnos nincs időm arra, de majd a részletes vitában bővebben fogok szólni arról, hogy miért elégtelen a vallásszabadság, az eljárási jogok jelenlegi szabályozása. Miért lenne szükséges a közerkölcsre is hivatkozni az emberi és állampolgári jogok korlátjaként. S miért kellene bővíteni azon jogok körét, amelyektől még az ország biztonságát fenyegető rendkívüli helyzet esetén sem lehet eltérni. Nincs lehetőségem szólni az alkotmányvédelem problematikájáról, de föl kell hívni a figyelmet, hogy a koncepció szűkít, amikor csak jogsértés esetén adja meg az állampolgár számára a közvetlen alkotmányvédelem lehetőségét. Nem tudok szólni az élethez való jog kapcsán a halálbüntetésnek, a magzatvédel emnek a problematikájáról, és nem tudok szólni még számos egyéb olyan dologról, amelyet sajnos kormánypárti képviselőtársaim által megszavazott nagyon szűk időkeret nem tesz lehetővé. De bízom abban, hogy a vita során - időkereten kívül - sok mindent el le het mondani, és a részletes vitában meg fogjuk tudni győzni egymást arról, az alkotmány mindannyiunknak az érdeke. Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Képviselőtársaim, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Én is köszönöm. K étperces időkeretben megadom a szót Szűrös Mátyás úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SZŰRÖS MÁTYÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Mustó István képviselőtársam felszólalására szeretnék röviden reagálni, é s ezzel összefüggésben visszatérni arra, amit Bihari Mihály képviselőtársam mondott. Itt arról a kérdésről van szó, hogy az alkotmány tegye lehetővé, hogy a magyar állam felségjogainak egy része nemzetközi szerződéssel átruházható legyen nemzetközi szervez etekre vagy szervezetre, intézményre. Ez természetesen rendben lévő. Itt azonban Mustó István részéről ennek a lazítása hangzott el, Bihari Mihály képviselőtársam pedig inkább erősítené, hogy az Országgyűlés ne minősített többséggel hozzon döntést, hanem n épszavazás döntsön a kérdésben. De itt bizonyos félreértés is tapasztalható; tudniillik nyilvánvalóan az nem lehetséges, hogyha egyszer népszavazás dönt arról, vagy népszavazáson döntünk arról, hogy a Magyar Köztársaság teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak, akkor ezzel bizonyos kötelezettséget vállal és bizonyos részlettételekre már nem lehet visszatérni. Ezt Bihari Mihály sem így gondolta. Viszont azért nem olyan egyszerű a dolog, hogy ne lehetne egyegy fontos kérdést kiemelni. És nem úgy van az, h ogy a "nagy országok" is lemondtak a szuverenitásukról, és mi miért ne mondanánk le. Kérem szépen, a nemzetközi jogban van egyenjogúság, de egyenlőség nincs. Az Amerikai Egyesült Államok szerepe egészen más lesz akkor is a NATOban, ha ugye ugyanazokról a felségjogokról mond le, mint a Magyar Köztársaság. Egyszerűen azért, mert más a helyzete a világban, a nemzetközi életben, és például az ENSZben vétójoga van az Amerikai Egyesült Államoknak, a Magyar Köztársaságnak belátható időn belül ilyen joga nem lesz . (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Ez tehát az egyik kérdés. De a NATO esetében, ha a népszavazás kérdését úgy tesszük fel, hogy tagja legyene a Magyar Köztársaság teljeskörűen, vagy teljes körű tagsággal rendelkezzéke a Magyar Köztársaság a NATOban, én azt hiszem, van egy olyan kérdés, amely külön is feltehető. Hogy ebben az esetben beengedhetjüke még egyszer Magyarország területére a nukleáris fegyvereket. Ebben például a magyar nép dönthet népszavazással. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő
