Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3605 Engedjék meg, hogy befejezésül egy teorémát idézzek a döntéselméletből, amely így hangzik: "Ha sokasodnak a törvények és a szabályok, akkor sokasodnak a szabályok közötti összefüggéstel enségek, hézagok és hiányosságok is. Ha növekszik az információmennyiség, akkor növekszik az információ arról is, hogyan lehet információt szelektálni, másoktól visszatartani, másokkal szemben kijátszani. Így a törvényhozók buzgólkodása nem feltétlenül vez et nagyobb rendhez, és az információipar szorgalma sem eredményez egy jobban orientált társadalmat. Az alkotmánynak tehát világosnak, félreérthetetlennek és mindenki számára érthetőnek kell lennie, mert csak akkor azonosulhat vele az állampolgár, csak akko r válhat mindenkor hivatkozási alappá, a normák normájává, amely nem az egyes eseteket, hanem azokat szabályzó szabályokat szabályozzák. És ebben rejlik az alkotmány metanormativitása, tekintélye, demokráciát, szabadságjogokat és fejlődést stabilizáló szer epe. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Én is köszönöm. Szólásra következik Sepsey Tamás úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, szólásra készül Hegyi Gyula úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Sepsey Tamás ú rnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom kezdetekor utalnom kell Balsai István képviselőtársam által tegnap elmondottakra. A Magyar Demokrata Fórum egy jó alkotmány meghozatalában érdek elt. (11.30) Ezért megköszönvén a szakértőknek s a magyar állampolgároknak az értékes észrevételeket, ismételten kinyilvánítja, hogy a vita során minden ésszerű érvet hajlandó megfontolni, és álláspontja nincs kőbevésve. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. f ejezetnek az állam területéről, az állami jelképekről szóló részéhez, valamint a 2. fejezethez kívánnék hozzászólni. A Magyar Demokrata Fórum egyetért azzal, hogy az állam területével kapcsolatban az alkotmányban rögzíteni kell, hogy a terület oszthatatlan , és épségének védelme alkotmányos megfogalmazást igényel. A területről szólván a határok kijelölését elég a nemzetközi szerződésekre való utalással meghatározni. Az önkormányzatok önállósága miatt nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítsen b izonyos területi beosztásokat. És e körben úgy gondoljuk, hogy a fővárosi kerületek önállósága, valamint a megyék további szerepének megtartása miatt ezeket nevesíteni kell az alkotmány első fejezetében. Az állami jelképek természetesen a jelenlegiek, a je lenlegi zászló és címer, de úgy gondoljuk, hogy nagyon időszerű lenne, hogy az állami jelképek sorában az alkotmány fölvegye a Szent Koronát. Meglátásunk szerint a Szent Koronához jelenleg semmiféle olyan negatív érték nem tapad. Ez a szimbólum most már ne m tartalmazhat olyan visszatartó erőt, amely megakadályozná az 1994ben megválasztott Országgyűlést abban, hogy a magyar államiságnak ezeréves szimbólumát az állami jelképek sorába iktassuk. Ez nem sérthet senkinek, és nem sértheti a szomszédos országokban élőknek az érzékenységét, de viszont a magyar nemzeti öntudatnak egy olyan szimbóluma, amely az alkotmányban legalább olyan súllyal kell hogy szerepeljen, mint Kölcsey Ferenc Himnusza. És utalni szeretnék arra, hogy a jelenlegi alkotmány közvetve tartalma zza a Szent Koronát, így hogy magyar Szent Korona, azért használtam én ezt a kifejezést, amikor a címerrel kapcsolatos részben utal arra, hogy a Szent Korona az a címerpajzs fölött a címer részét képezi. Én úgy gondolom, hogy talán az e tárgy körben benyúj tott módosító javaslatunkat képviselőtársaim támogatni fogják. Igen tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogokkal kapcsolatban le kell szögezni, hogy nagyon dicséretes az alkotmánykoncepció megszövegezőinek az a szándéka, hogy elsősorban a normativitásra törek ednek, és igyekeznek kerülni minden olyan eddigi alkotmányos jognak az alkotmányban történő szabályozását, amelynek a teljesíthetőségére úgymond nem látnak garanciát. De minden jószándék ellenére el kell mondani, hogy talán ez az alkotmány fejezetei közül ez a
