Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3606 legneuralgikusabb pont, és az állampolgárok számára talán ez a leghúsbavágóbb fejezet. Tudniillik ezek azok, amelyek közvetlenül az állampolgárok számára jelentenek olyan tartalmakat, olyan jogosítványokat, amelyek a mindennapi életvitelüket is meghat ározzák. A modern alkotmányok egyik alapvető részét, az emberi, állampolgári jogok védelmére vonatkozó kinyilatkoztatások adják. Az egyes alkotmányokban található lista mindig az adott korszak történelmi eseményeitől volt befolyásolva, hisz amikor a lényeg es emberi szabadságjogokat sértették meg, akkor természetesen válaszként az adott alkotmány mindig ezeket a szabadságjogokat erősítette meg a leghangsúlyosabban. Ezért található a korai polgári alkotmányokban ugye a leghangsúlyosabb részként az emberi szab adságjogoknak a védelme. A második világháborút követő alkotmányfejlődés viszont az úgynevezett második generációs jogok családjának megalkotásával, a tisztességes megélhetéshez, a nélkülözéstől mentes élethez való jogok megfogalmazásával utal arra, hogy a z alapvető jogok köre mindig bővíthető. Érthető volt, hogy 1989et követően nem ezeket a másodgenerációs jogokat kellett újraszabályozni az alkotmányban, mert azt a hatályos alkotmány tartalmazta, hanem a politikai szabadságjogok és szabadságok nyertek meg erősítést. 1996ban viszont figyelembe kell venni, hogy a magyar társadalomnak az igénye nem az, hogy ismét cizelláljuk a szabadságjogokat, szabadságokat, hanem azt várja el a Magyar Országgyűléstől, hogy ezeket az úgynevezett másodgenerációs jogokat tölts e meg tartalommal. Nem lehet eltekinteni a társadalom elvárásától, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette igencsak jelentős társadalmi érdek fűződik hozzá, hogy a Magyar Köztársaság új alkotmányában ezek a jogok mint a tisztességes megélhetéshez, a nélkülözéstől mentes élethez való jogok hogyan és miként szerepelnek. A társadalom ennek a jogcsoportnak a megerősítését várja el tőlünk, nem pedig ezeknek a jogoknak a kiüresítését. Joggal kifogásolhatjuk még azt is, igen tisztelt képviselőtársaim, hog y azóta a nemzetközi alkotmányjogfejlődés már az úgynevezett harmadgenerációs jogoknak a csoportját is megalkotta. Ilyen például a fejlődéshez, a békéhez, a társadalmi haladáshoz való jog. Ezek egyáltalán nem szerepelnek az alkotmánykoncepcióban. Alkotmá nyt hosszú távra hozunk létre. Az alkotmány hosszú időre stabilitást kíván biztosítani. Ezért, véleményünk szerint, nem lehet a jelenlegi szűkös gazdasági helyzetekből kiindulva úgy fogalmazni meg az alkotmányt, hogy ne legyenek utalások, ne legyenek jelzé sek és ne legyenek azért a korábbi alkotmány egyes rendelkezéseinek a megtartására irányuló szándékunk, a koncepcióban. Tisztelt Országgyűlés! Az nagyon szimpatikus az első pillanatban, hogy a koncepció az emberi és állampolgári jogok széles katalógusának a megfogalmazására törekszik. Azonban rendkívül kétséges már, amikor nézzük a koncepciónak a szövegét, hogy 35 féle emberi jogot szabályoz. A 2. fejezetben 7 állami kötelezettségvállalásként szerepelt, további 12 emberi jog pedig az igazságszolgáltatási ré szben. A túlzott részletezés az alkotmányos jogok alapvető jellege, általánossága, így nem a túlzott részletezéssel. Az alkotmányos jogok alapvető jellege, általánossága nem lesz eléggé világos. Másrészt, ha túl részletező az alkotmányos jogok katalógusa, az a látszattal ellentétben inkább korlátozza az alkotmányos jogok terjedelmét, minthogy szélesebbé tenné. Ez azért van így, mert minden részletezés lehetőséget ad a kontrárius értelmezésre, mert megengedi annak a feltételezését, hogy a részletesen fel nem sorolt, az adott alapvető jog körébe tartozó jogok alkotmányosan nem garantáltak. Igen nagy kérdés továbbá, hogy meg lehete birkózni azzal, hogy az egyetemes jogokat az alkotmány egy különleges szerkezetbe kívánja rögzíteni. Nem tartjuk szerencsésnek az alapjogok tagolatlan felsorolását. Mivel az alapjogok között érvényesüléseket tekintve vannak eltérések. Ezeket az eltéréseket az alkotmány szerkezetében is érvényre kellene juttatni, hogy egyértelműen elhatárolható legyen, mely jogok azok, amelyek érvénye síthetők a jogalkalmazás menetében, és melyek azok, amelyeknek az érvényesítése jogalkotási, törvényhozási útra tartozik. Az alkotmánynak azért kell szerkezetileg is eligazítást adni e tekintetben, mert enélkül félő, hogy ott is normativitási deficit kelet kezik, ahol ezt az alapjog tartalma nem indokolja. A koncepció
