Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
3601 gondolom, hogy a jelenlegi alkotmánytervezet, az alkotmánykoncepció megfelel ezeknek az igényeknek. A másik téma, ami ről beszélni szeretnék, az a habeas corpusnak az ügye. E tekintetben az alkotmánykoncepciónak a 7. oldaláról hadd idézzem az idevonatkozó részt: "A személyi szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog, a szabadságtól való megfosztásnak csak törvényben meghatározott okból és törvényben meghatározott eljárás alapján van helye." Az őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül bíró elé kell állítani, vagy szabadon kell bocsátani. A szabadságkorlátozások eljárását a törvé nyben pontosan szabályozni kell, és a jogorvoslat lehetőségét az érintett számára feltétlenül biztosítani szükséges. A kényszermunka tilos, kivétel ez alól az elítéltek munkára kötelezése. (11.10) Tisztelt Országgyűlés! A személyi szabadsághoz való jog az egy klasszikus alapjog, és e tekintetben azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb szabadságjogok közé tartozik. Külön kiemelendő, hogy egy olyan országban, amely alig 6 évvel utána van egy olyan rendszernek, amely az alkotmányt, az alkotmányos elveket, az emberi jogokat nem tartotta be, és tulajdonképpen egy kvázi forradalomban született új rendszer, ez még fontosabb, erre még inkább oda kell figyelni, azt gondolom, hogy az ilyen típusú, a büntetőjoggal összefüggő jogoknál erre figyelni kell. Hadd idézzem ismételten - tegnap már idéztem őt - a múlt századi neves történészt, politikust Lord Macaulayt, aki szerint a habeas corpus törvénye az a legszigorúbb zabla, amit a törvényhozás valaha is a zsarnokságra kényszerített. 300 évvel ezelőtt - 300 évvel az angl iai példa után - a most tárgyalt tervezet tesz ugyan egy halvány kísérletet ennek a polgári szabadságjognak a szempontjából garanciális jelentőségű klasszikus jognak az alkotmányi szintű szabályozására. A javaslatnak az előbb idézett passzusa kimondja, hog y az őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani vagy pedig bíró elé kell állítani. Az általam ez ügyben az alkotmányt előkészítő bizottságban megtett módosítás a lehető legrövidebb időn belül kitételt kifogásolja, é s azt szeretné átváltoztatni az európai normának megfelelő 72 órára. Javaslatom nagyon egyszerű oka, hogy enélkül az egész szabálynak igazából - legalábbis az alkotmányos szinten - nincsen semmi értelme. Az 1679es angol habeas corpus törvénynek a lényege és politikai személyi szabadságot biztosító jelentősége épp a meghatározott időtartam kimondásában áll. A habeas corpus indoka az volt, hogy - idézem : "Nagy késedelmek fordultak elő a börtöntisztviselőknél, akik különböző kibúvókkal kerülték meg, hogy a kiadott parancsoknak engedelmeskedjenek, s ennek következtében számos királyi alattvalót tartanak fogva esetenként hosszú ideig is, ami az alattvalók megterhelését és zaklatását jelenti" - ez egy XVII. századi idézet. A híres törvény ennek megakadályozásár a született. Ha csak azt írnánk bele az alkotmányba, hogy a lehető legrövidebb időn belül kell a bíró elé állítani az őrizetbe vett személyt, akkor épp az angol jog habeas corpus törvény előtti állapotát szentesítenénk, amikor még lehetett arra hivatkozni, hogy a távolság, a közlekedés - és még ki tudja mennyi ügyet lehet előcitálni - nem teszi lehetővé, hogy ne sértsék meg a szabadsághoz való elemi emberi jogot. Hiszen a legrövidebb idő a körülmények szorításában a valóságban egészen hosszú idő is lehet. H add idézzek egy régi orosz közmondást. Mindenki tudja az orosz nyelvben járatos képviselőtársaim közül, hogy a "kis szicsasz" és a "nagy szicsasz" között jelentős különbség van, tehát ilyen értelemben az azonnal, a legrövidebb idő nem biztos, és nem feltét lenül azt jelenti, hogy ilyen gyorsan, 72 órán belül bíró elé kerül az elkövető. A módosító javaslatom a 72 órás korlátra azért került elvetésre, mert nem volt meg a szükséges többség. Az ellene elhangzó érvek nagyon hasonlóak voltak ama húzódozó angol bör töntisztviselőkéhez, vagyis hogy nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek, illetőleg az alkotmány szintjén ezt nem szükséges szabályozni, hiszen a törvények tekintetében lényegében az Európa Tanács követelményének megfelelően ezek az elvek már jelentős mértékben érvényesülnek. Én azért küzdöttem, hogy az alkotmány szintjére is jusson el ez a szabály. Angliában 300 esztendővel ezelőtt a mainál sokkal nehézkesebb közlekedési és
