Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
3599 rendszer jön létre, hiszen az unió aktusai közvetlenül kötelezőek lesznek minden természetes és jogi személyre. (11.00) Mindezek alapján fontosnak tartanánk, ha a Magyar Köztársaság alkotmánya a monizmus koncepciójára épülne. Befejezésképpen néhány kérdést vetek fel, kizárólag címszószerű en, melyek nemcsak az általános rendelkezéseket érintik. Javasoljuk, hogy a koncepció a kiemelt fontosságú kérdések között a határon túli magyarságért való felelősség kinyilvánítása mellett szerepeltesse az euroatlanti integráció iránti elkötelezettséget i s. Célszerűnek tartanánk a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban végiggondolni, hogy mely esetekben kell, s mely esetekben nem lehetséges népszavazás kiírása. Szerencsésnek tartanánk, ha a kormány feladat- és hatáskörével foglalkozó rész tárgyalná a nemze tközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást. Szakmai háttéranyagban jelent meg a gondolat, mely szerint a külpolitika demokratizálása történetileg lényegesen lassabban zajlik, mint a belpolitikáé, és ezért jelentős demokráciadeficitje van. Én azt gondolom, hogy itt a lehetőség, hogy tegyünk ezért, hogy ne így legyen. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Szájer József úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőjének. Őt követi Mustó István úr, a Szabad Demokratá k Szövetsége képviselője. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai napi vitában, amely az alapjogokról és a polgároknak a szabadságjogairól szól, két témáról szeretnék szót ejteni, nagyon röviden. Az első téma az a jogoknak, illet ve az alapjogoknak a két kategóriára osztása az alkotmánynak a koncepciójában, a másik pedig egy konkrét személyi szabadságjog, az őrizetbe vétellel kapcsolatos szabadságjog, közkeletű nevén a habeas corpusszal kapcsolatos kérdés. Előrebocsátom, hogy az el ső kérdésben egyetértek a koncepcióval, a második kérdésben pedig nem értek egyet a koncepcióval, ahogyan azt a tegnapi vezérszónoklatban is jeleztem. A koncepcióban vannak olyan elemek, amelyeknek a módosítása mindenképpen szükséges lenne, és a Fidesz eze ket a további, későbbi időszakban fel is fogja vetni. Általában azonban a koncepciónak a lényegével egyetértünk, mind ahogyan ezt tegnap is, és annak idején a bizottsági ülésen megtettük, az ötpárti konszenzusnak a jegyében ehhez a Fidesz a maga hozzájárul ását meg kívánja tenni. Az alapvető jogoknak, a polgárok szabadságjogainak, valamint a szociális gazdasági jogoknak a két kategóriára osztása az alkotmány koncepciójában úgy jelenik meg, hogy van egy olyan kategória, azoknak a jogoknak a kategóriája, amely bíróság előtt, alkotmánybíróság előtt kikényszeríthető. Ezek között vannak olyanok, amelyeknél közvetlenül az alkotmány alapján lehet fordulni hozzájuk, és tulajdonképpen a koncepció ezt az irányt támogatja is, és van egy olyan kategóriája, amelynél más t örvények alapján, más törvények biztosítják a bírósághoz fordulásnak a jogát. Van egy olyan kategória, amelyet nagyon elnagyoltan - vagy általában - államcéloknak nevezünk, vagy olyan jogoknak, amelyek állami kötelezettségvállalásokat állapítanak meg. A k oncepciónak ezt a felosztását a társadalmi vitában a sajtó tudósításai alapján és a beérkezett anyagok alapján nagyon sok kritika érte, amely, véleményem szerint, alapvetően egy félreértésre alapult. Nem arról van szó ugyanis, hogy ezeket a jogokat akár az alkotmányelőkészítő bizottság, akár a parlament, akár esetleg egy későbbi alkotmány kisebb jelentőségűnek tartaná, esetleg ne tartaná nagyon fontosnak, fontos értékeknek, hogy egy európai társadalom a XX. század végén ne biztosítsa a bizonyos alapvető sz ociális jogokat, és ez ügyben ne teremtse meg a megfelelő garanciákat. Egyáltalán nem erről van szó. Tehát a félreértés erre alapszik. A megosztás az arról szól, hogy vannak olyan típusú jogok, amelyek klasszikusan, bíróság előtt érvényesíthető jogok is, a melyeknek a feltételeit az állam minden körülmények között az államnak biztosítania kell.
