Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
3598 Minden parlamenti párt választási programjában jelezte az alkotmány módosításának szükségességét, a megalakult alkotmányelőkészítő bizottságban termé szetesen a pártok, jellegükből és politikai alapvetéseiből következően mást és mást tartottak fontosnak. Szükséges és elengedhetetlen a konszenzuskeresés természetesen, mint ahogy már elhangzott, gyakran vezetett fontos kérdések változatlanul hagyásához, é s bizonyos esetekben koherenciazavarokhoz. Az új alkotmánynak, úgy gondolom, meg kell felelni az egyesülő Európa szellemének, és segítenie kell integrációs törekvéseinket. Természetesen nemzeti érdekeink figyelembevétele mellett. Szükségesnek tartjuk a kí nálkozó és talán rövid távon nem visszatérő történelmi lehetőség kihasználását, hogy modern európai Magyarország rendelkezzen modern európai új alkotmánnyal. Az általam tárgyalt alapkérdések: a szuverenitás átruházása és a monizmusdualizmus vita esetleges nem előremutató meghatározása, már rövid távon komoly problémát jelenthet a jogalkalmazók számára, ami akár azt a veszélyt is rejtheti magában, hogy az új alkotmány elfogadása után röviddel az alaptörvény módosítása válik szükségessé. A szuverenitás kérdé sével kapcsolatban kívánom megjegyezni, hogy szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk az új alkotmányban szabályozni az állami szuverenitás egy részének átruházását. A parlamenti pártok között egyhangúlag támogatott európai csatlakozás feltétlenü l együtt jár ezzel. Úgy gondolom tehát, hogy ebben a kérdésben, a fent elmondottakból következően komoly vita a parlamenti pártok között nem alakulhat ki. Természetesen elméletileg az államközi együttműködések is, pl. a kettős adóztatást kizáró egyezmények szuverenitásátruházással járnak, de ezekre külön úgy gondolom, nem szükséges utalni a koncepcióban. Két rövid megjegyzésem lenne még ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódóan. Az első: Célszerűnek látszik a koncepcióban szereplő szervezet helyett nemzetközi int ézmény kifejezést használni, mert jobban leírja például az Európai Uniót is. A második: Az európai gyakorlatnak megfelelően várható uniós csatlakozásunkról népszavazás dönt majd, ezért nem világosan szabályozott a koncepcióban, hogy ez hogyan viszonyul a k étharmados parlamenti döntéshez. Szorosan kapcsolódik az általános részhez - bár konkrét megfogalmazása a későbbiekben szerepel, az igazságügyminiszter úr tegnapi hozzászólásában már jelzett - ez a legnagyobb dilemmát okozó kérdés, a monizmusdualizmus vi ta. A bizottság belső működéséből következően nem került elfogadásra a monista elv, így a hatályos alkotmánynak megfelelően a dualista elv került rögzítésre. Véleményünk szerint a dualista elv fennmaradása sokkal több hátrányt hordoz magában, mint a nem te ljesen aggálymentes monista elv alkalmazása. Az Európai Unió tagállamai között egyaránt megtalálható a monista és a dualista felfogást érvényesítő jogrendszer, de a dualista rendszerű országoknak általában több problémájuk van az uniós rendeletek honosítás ával, mint a monista jogrendszerű tagállamoknak. A dualista rendszer elméletileg és praktikusan is túlhaladottnak tűnik. Elméletileg azért, mert a rendszerbe be van építve a nemzetközi szerződések folyamatos megsértése. A ratifikáció és a magyar törvénnyé változtatás kihirdetés időpontja között sokhónapos, gyakran többéves eltérés ideje alatt, nem tudjuk vállalt nemzetközi szerződéseinket átültetni a gyakorlatba. Praktikusan pedig azért, mert minimum kétszer fordul meg a szerződés az Országgyűlés előtt, hol ott a monista rendszerben egyszer is elegendő lenne. Szólnak persze érvek a dualizmus mellett is, de ezek, mint például a közjogi hagyományok, félelem a parlament jogkörének aláásásától inkább elvi természetűek és kevésbé tűnnek fontosnak, mint a monizmus mellett szóló érvek. Szeretnénk külön hangsúlyozni, hogy az új demokráciák kevés kivétellel áttértek a monizmusra, s amennyiben Magyarország az Európai Unió tagja lesz, s fenntartjuk a dualizmust, akkor is vegyes