Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES az (FKGP)
3535 Már a '80as évek elején egy szűk hatalmi cso port, megérezvén a keleti birodalmi helyzet ingadozását, az állam egyre nagyobb mérv eladósításával, egy újabb, más irányú függőségi helyzetbe kényszerítette Magyarországot. Mire az egyiktől megszabadultunk, már a nyakunkon volt a másik. Ennyit a független ségünkről és a független alkotmányozásról. Ez az új függés minden ellenkező híreszteléssel szemben nem a stabilitást, nem a nemzet érdekeit szolgálta, hanem a helytartó elit érdekeit, hatalmi pozícióinak átmentését, mint láthatjuk, eszmétől, ideológiától t eljesen függetlenül. Ezért akarják a tényleges helyzetet megint más színben feltüntetni, az újabb függést függetlenségnek beállítani, hogy a nemzet még meglévő önvédelmi reflexeit teljesen kioltsák. Hiszen, ha úgymond, szabadok vagyunk, akkor nem kell a sz abadságért küzdeni. Az európai politika és e mostani alkotmányozás egyik legnagyobb kérdése tehát az, hogy felszabadulhate a magyarság több évszázados függőségi helyzetéből. A belső politikai szituáció ma is változatlan. Szemben áll egymással a függő hely zetet képviselő helytartó elit és a függőségben tartott nemzet. A most érvényben lévő alkotmányra 67 év eltelte után már van bizonyos fokú rálátásunk. Ma ennek a kerekasztalalkotmánynak az égisze alatt szinte mindent meg lehet csinálni. Ha az SZDSZ kezde ményez népszavazást a nép ellen, akkor az legitim. Akkor az alkotmányos, akkor kiírják és véletlenül alkotmányosan úgy alakul a helyzet, hogy néhány ezer szavazattal elütik a népet az elnökválasztás jogától. Ha más gyűjt össze történetesen nem száz, hanem kétszázezer aláírást, és éppen a polgári szabadságjogokat tűzönvízen át védő SZDSZ van hatalmon, akkor ugyanezen alkotmány szerint nincs népszavazás. (10.50) Miféle alkotmányos rendszer az, melyet, ha akarnak így értelmeznek, ha akarnak másképpen. Azért is figyelemre méltó az érvényben lévő ideiglenes kerekasztalalkotmány, mert az szinte teljesen megegyezik a most benyújtott koncepcióval. Nagyon úgy néz ki, hogy ezzel az ideiglenes kerekasztalalkotmánnyal is úgy járunk, mint a hazánkban ideiglenesen áll omásozó szovjet csapatokkal. Tehát egy óriási nagy blöff, hogy itt egy új alkotmány van. Sokat hangoztatjuk, hangoztatja főleg a kormány, hogy itt nincs is más alternatíva. Bár ők szívesen elmélyednének más vélemények tanulmányozásában, szívesen meghallgat nának más elképzeléseket, de milyen sajnálatos, hogy ilyenek nincsenek. Emlékezhet azonban mindenki, hogy amikor a tisztelt Ház elé terjesztettem új alkotmánytervünket, amely egy teljesen kidolgozott, részletesen elkészített munka, itt van könyvben, indokl ással együtt. Ez az alkotmány, amely alkotmány maga hetven oldal - és ehhez még indoklás is van , összesen 160 oldal. Kossuth óta egyedülálló, a nemzet érdekében végzett önzetlen munka indoklására, a másságot toleráló, az alternatív megoldások felé nyitot t parlament adott nekem kettő, azaz kettő percet. Még a Szocialista Párt népi szárnyából sem állt fel senki, hogy legalább mi népiek adjunk neki kettő és felet. Most pedig itt, általánosságokban megfogalmazott szabályozási elvekről - ami a korábbi kerekasz talalkotmányhoz képest lényegesen új dolgot nem tartalmaz - beszélhetek harminc percet. Hát igen, ez így toleráns. Természetesen azért kaphattam meg ezt az őrületesen nagy időt, mert a mi alkotmányunk függetlenségre törekvő nemzeti alkotmány, nem pedig a régi s új helytartók klikkalkotmánya. Alapkérdésekben ellentétes állásponton vagyok, mint amelyek a jelenlegi alkotmányban megfogalmazódnak. A most beterjesztett szabályozási elvekkel nagyon nagy bajok vannak. Már a preambulummal kapcsolatos indoklásban is ezt olvashatjuk: "Ki kell fejezni, hogy alkotmányunk a jelenhez szól, és nyitott a jövő felé." Miért? Milyennek kellene lennie? Zártnak? Az ilyen elementáris erejű kitételek inkább a Holló Színház olyan jeleneteibe valók, ahol Tompika kifejti, hogy ez az alkotmánykoncepció komp akart lenni, de nem komplett. De maradjunk a preambulumnál. Megfogalmazódik az az óhaj, hogy a preambulum utaljon az alkotmányozás alanyára, vagyis idézem: "a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségére". Ez a Magyar Köztársaság
