Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES az (FKGP)
3536 állampolgárainak közössége kifejezés látszólag nagyon polgári, nagyon európai. Ráadásul a magyarkodók szemében vörös, vadító posztó lehet. Mi az, hogy állampolgárok közössége? Provokációnak sem rossz ez a magyar állampolgárok közössége meghatározás, ám va lójában ennél sokkal elszomorítóbb a helyzet. Ez a kifejezés, ez a meghatározás pontosan utal a szándékra. Ha azt mondom ugyanis, pl. hogy Pista, Ágnes, Kinga, Lilla, Csenge, ez egyáltalán nem ugyanaz, mintha azt mondom, hogy a G. Nagy család. Vagy mondok egy még aktuálisabb példát. Tegnap elnök úr, Gál Zoltán elnök úr köszöntötte itt a Parlamentben a holland királynőt. S köszöntőjében azt mondta, hogy a holland néppel több évszázados jó kapcsolatban vagyunk. Képzeljék el, ha azt mondta volna, hogy a Holla nd Köztársaság állampolgárainak közösségével jó a kapcsolatunk. Vagy ha azt mondja, hogy szeretettel köszöntöm a Holland Köztársaság állampolgárai közösségének királynőjét. Hogy mennyi a különbség a Magyar Köztársaság állampolgárainak közössége és a magyar nemzet meghatározások között? Éppen annyi, mint a magyar történelem és az amnéziában szenvedő kontraszelektált elit között. Bármilyen furcsának is tűnik, egy nemzet alkotmánya nem pusztán paragrafusok halmaza, hanem az alkotmányos rendszer mögött jól érzé kelhetően ott kell húzódnia az adott nemzet történelmi, etikai, lelki, szellemi sajátosságainak, múltjának. A magyar nemzet szóösszetételben a magyar szó nem faji hovatartozást jelent, hanem Európa egy adott helyén élő közösséghez való tartozást, amely kö zösségnek sorsa, történelme azonos, de a nemzethez tartozó illető lehet történetesen rác, bosnyák, horvát, szász vagy tót. Saját nemzetiségi hovatartozását korlátozás nélkül vállalhatja, de másságával együtt közösen munkálkodik a szülőföldet, otthont adó m agyar haza üdvére, természetesen a magyarsággal karöltve, s nem a magyarság ellenére. Ezt jelenti a magyar nemzet fogalma. Ha úgy tetszik alkotmányosan, s ebben ott rejlik a Szent Istváni európaiság és a tolerancia öröksége is. Ma erről sokan megfeledkezv én, a másságot olyan ideológiai pótszernek használják, hogy minél másabb valaki, annál nagyobbat rúghasson a szülőföldet, nyelvet, hazát adó magyarságba. Ma már szinte nem is más az, aki nem azzal kezdi másságának meghatározását, hogy utálja a magyarokat. A Magyar Köztársaság állampolgárainak közössége azért szerencsétlen meghatározás, mert nincs mögötte összetartó erő, nincs mögötte tartalom. Én is állampolgár vagyok, te is, de egyébként semmi közünk egymáshoz. A magyar nemzethez való tartozás közös sorsot , egymásrautaltságot jelent, amelyben megjelenik fennmaradásunk alaptörvénye: az együvé tartozás nagy parancsa. Egyébként sem kell megriadni a magyar nemzet kifejezéstől, hiszen történelmi tény, hogy a magyarság sohasem úgy határozta meg önmagát, hogy magy ar csak az lehet, akinek az édesanyja magyar. Egyébként a preambulumban mindenképpen meg kell fogalmazni, hogy a magyarság Európában szinte páratlan módon, igazságtalan körülmények között kénytelen élni. Hogy tudja mindenki - az eljövendő nemzedékek is, és más európai népek is , hogy miért él a határokon túl több mint hárommillió magyar. Nem tudom, hányan ismerik az egykori NSZK alkotmányának preambulumát, amelyben kimondatott, hogy minden német kötelessége minden német védelme. S nem emlékszem arra sem, h ogy emiatt Eörsi Mátyás felelőtlennek, szélsőségesnek, irredentának, sovinisztának nevezte volna Helmuth Kohlékat. Elképzeléseink szerint egy valóban új magyar alkotmányban a preambulumot a következő módon kellene megszövegezni: "A magyar nép ünnepélyesen kinyilvánítja ragaszkodását az emberi jogokhoz s a nemzeti szuverenitás alapelveihez." István király államalapítása óta eltelt ezeresztendős történelmünk két élesen elkülöníthető időszakra bontható. 1526ig független, szuverén államként illeszkedett a kere sztény európai népek közösségéhez. 1526 után - nagyon rövid időszakot kivéve - különböző hatalmak gyarmati elnyomása alatt sínylődött. Ezen évszázadok alatt szabadságharcait, forradalmait leverték, háborúkba sodorták, majd - az európai történelemben példát lan módon - az országot feldarabolták. (11.00) (A jegyzői székben Boros Lászlót dr. Trombitás Zoltán váltja fel.)
