Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES az (FKGP)
3534 az alkotmány normativitását és kikényszeríthetőségét, hogy tulajdonképpen nehéz lenne különbséget tenni egy ilyen alkotmány és a népköztársasági alkotmány között, amely tartalmazta, hog y a Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat, de soha nem tartotta tiszteletben. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A szabaddemokraták fontosnak tartják, hogy ebben az évben, a millecentenárium évében lezárjuk az alkotmányozás folyamatá t, stabil, a következő évezredre átnyúló olyan demokratikus alkotmánya legyen a Magyar Köztársaságnak, amely alkotmánnyal méltán lehetünk részesei Európa civilizált nemzeteinek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Hack Péternek, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoport vezérszónokának felszólalását. Most soron következik G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoport vezérszónoka, őt követi majd dr. Bihari Mihály, a Magyar Szocialista Párt részéről. Me gadom a szót G. Nagyné dr. Maczó Ágnesnek, a Független Kisgazdapárt vezérszónokának. G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES az (FKGP) képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Asszony! Kedves képviselőtársaim! "Mátyás király ó ta, mert nem lehettünk hatalmon, mert mindig idegen uralkodók vagy egyszerűen nagyhatalmaknak az ügynökei uralkodtak rajtunk, politikusaink nem kerülhettek fel a forradalmak kivételével olyan pozícióba, hogy rányithassák a nemzetnek a sorsát. Mások sérelme nélkül, de a nemzet hasznára." Ezeket Sánta Ferenc élő klasszikusunk mondta 1989ben egy tvnyilatkozatban. Nagyon megszívlelendő megfigyelések ezek, hogy a hosszú s különböző gyarmati elnyomások miatt nem juthattak hatalomhoz az olyan politikusaink, akik mások sérelme nélkül, de mindenképpen a nemzet hasznára cselekedtek volna. Aki jól ismeri a magyar történelmet, annak nem kell magyarázni, hogy mit jelentenek ezek a sorok, s hogy mennyire igazak. Gondoljanak csak az elmúlt évtizedek orosz vagy ha úgy tet szik, szovjet hódoltság idejére. Vajon a mi érdekeinket képviselő politika zajlott? A vezető politikai elit vajon a mi érdekünkben végezte ki Nagy Imrét? Vajon a mi érdekünkben verette le az '56os forradalmat? Vajon a mi érdekünkben kínozták és vetették b örtönbe Mindszenty Józsefet? Vajon a mi érdekünkben száműzték Nagy Ferenc néhai miniszterelnököt, vagy Varga Bélát, a Nemzetgyűlés egykori elnökét? Vajon a mi érdekünkben készítettek olyan alkotmányt, melynek következtében a középszerűség működési szabályz atához igyekeztek lealacsonyítani mindenkit, a tegnap diktátorai a mai demokraták. Ne vegye senki zokon ezeket a szavakat. Hiszen egy rendszerváltó folyamatban egyáltalán nem mindegy, hogy kik akarnak alkotmányozni, s az sem, hogy milyen szellemben. Vagyis , hogy kié az alkotmány, kinek készül, egy szűkebb letűnt rendszerét túlélt, kontraszelektált helytartó elitnek vagy a nemzetnek. Kinek az érdekeit védi egy újnak mondott alkotmánykoncepció? Az úgynevezett szocialista alkotmányt a rendszerváltozás kezdetén , a hatalmon lévő nómenklatúra úgy alakította át, hogy ez a szűk réteg, hogy finoman fejezzem ki magam, megszerezhesse a nemzeti vagyon nagy részét, a nemzet pedig kimaradjon mindenből. De kikből is áll ez az új uralkodó csoport? A nemzet logikus elképzelé se és várakozása szerint '90ben annak kellett volna történnie, hogy az orosz birodalmi háttér nélkül maradt helytartó elit teljesen és végérvényesen elveszti politikai és gazdasági hatalmát, s helyükre a természetes kiválasztódás szerint, egy új, a népnek elkötelezett vezető réteg kerül. Természetesen szimpátiával fogadva mindazokat, akik fokozatosan távolodtak a helytartóságtól s őszintén közeledtek a nemzeti érdekek felé. És mi történt? Láthatjuk, hogy szinte teljesen mindegy, ki van hatalmon. A régiek v agy az újak, vagy ennek a koalíciós keveréke, hiszen folyamatosan úgy politizálnak, mintha még mindig helytartók lennének. Vagyis külső érdekeltségek felé még most is elkötelezettebbek, mint a nemzet irányában.
