Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ
3533 Nem tartjuk azonban elfogadhatónak azokat a törekvéseket, amelyek a parlamenten kívülről érkeznek a népképviseleti elv megkérdőjelezésére, illetőleg az Országgyűlés, illetőleg a népképviselet politikai felelősségének fellazítására. Ebben a tekintetben kétirányú folyamatoknak lehetünk tanúi nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában. A folyamat egyik iránya, hogy növekszik az állampolgároknak, a polgároknak az elvárása a törvényhozásokkal szemben. Egyre több mindenben várják a törvényhozástól a megoldást, egyre több kérdésben hangzik fel a kiáltás egy visszásság láttán, hogy új törvény kell, a törvényh ozók oldják meg törvényi úton ezt a problémát. Ugyanakkor elindult egy másik folyamat is, amely egyfelől a törvényhozás jogait a nemzetközi szervezetekhez csatlakozással eltávolítja a törvényhozástól. Mi magunk is számos esetben hoztunk törvényt az elmúlt esztendőkben, ahol a döntési szabadságunknak önként korlátot szabtunk az európai normák elfogadása által. De tisztában kell lenni azzal, hogy az európai normák, az integráció azzal az árral jár, hogy az itteni döntéshozók lehetőségei korlátok közé szorulna k, miközben a választópolgárok nem az általunk felhatalmazott nemzetközi döntéshozatali fórumoktól kérik számon a döntések milyenségét, hanem tőlünk. A másik folyamat, aminek tanúi lehettünk, amikor politikai felelősséggel nem rendelkező fórumok, testülete k, szervezetek hoznak döntést, amely döntésre a politikai felelősséggel rendelkező szervezetek csak pecsétet nyomnak, a felelősséget vállalják, de olyan döntésekért kell vállalni a felelősséget, amelynek a kialakításában nem lehetett szerepük. Ez a folyama t - amely folyamat mögött megítélésünk szerint sokszor a többpárti parlamenti demokrácia iránti bizalmatlanság vagy annak egyenes elutasítása jelenik meg - általunk nem támogatható folyamat, így mi korlátokat látunk a saját kompromisszumkészségünkben, abb an, hogy hogyan engedjünk be olyan döntéshozatali fórumokat, amely döntéshozatali fórumok léte megfosztja a polgárokat attól a lehetőségtől, hogy a tényleges döntéshozótól kérjék számon a döntéseiket. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nyilvánvaló, hogy az e lkövetkezendő napokban olyan vitatémák, mint az elnökválasztás módja vagy a szociális jogok szabályozásának mikéntje sok pro és kontra érvet fognak felszínre hozni. A szabaddemokraták az elnökválasztás módja tekintetében változatlanul a parlamenti választá s hívei. (10.40) Azért, mert olyan rendszert, olyan közjogi berendezkedést támogatunk, ahol a végrehajtó hatalom feje a kormány, amelynek vezetője a miniszterelnök, és ez a miniszterelnök a parlamenti felelősség intézményével rendelkezik. A miniszterelnökh öz kérdéseket lehet intézni, interpellációkkal lehet hozzá fordulni, vele szemben konstruktív bizalmatlansági indítványra van lehetőség. Ha a végrehajtó hatalom feje a köztársasági elnök lenne, felhívom a figyelmet, akkor ebben az esetben az elnök tevékeny sége az ellenzék által nem számon kérhető, az elnöki rendszerekben nincs az elnöknek közvetlen ellenzéke, az elnökhöz kérdést nem lehet intézni, az elnök nem interpellálható, az elnök döntései a parlamentben nem vitathatóak, nincs közvetlen számonkérési le hetőség. Elgondolkodtató az, hogy a diktatúrák által keserű tapasztalatot szerzett nyugateurópai országok miért választották, így a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország is miért választották a közvetlen választás helyett a parlamenti választás inté zményét. Nem áll meg az az érv, amit sokan hangoztatnak, hogy a pártoktól eltávolítaná a közvetlen választás az elnököt, ki az, aki ne tudná ebben a házban, hogy melyik párthoz tartozik Bill Clinton vagy Jacques Chirac, vagy Aleksander Kwasniewski Lengyelo rszágban, és ki az, aki tudja, hogy milyen politikai elkötelezettségű a Német Szövetségi Köztársaság elnöke. A szociális jogokra röviden rátérve röviden azt szeretném elmondani, hogy az új keleteurópai alkotmányok közül a legnagyobb vonalúan a szociális j ogokat az 1993as orosz alkotmány tartalmazza. Mi a magunk részéről kívánatosnak tartjuk, hogy a szociális jogok nagyon széles körben érvényesüljenek. De úgy látjuk, hogy kockázatos az, ha az alkotmányba olyan jogok jelennek meg kikényszeríthető jogként, a mely jogokat nem lehet kikényszeríteni. Ez olyan mértékben silányítaná
