Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ
3532 A szöveg sorrendjében - és talán nem a fontossági sorrendben - hala dok, amikor megemlítem, hogy a magam részéről megfontolandónak tartom azt az állampolgári észrevételt, amely kritizálja a szövegnek azt az elemét, hogy az ország nevét Magyar Köztársaságként jeleníti meg a szöveg. A javaslat úgy szól, hogy az alkotmány ne Magyar Köztársaságként nevezze meg az országot, hanem Magyarországként. A köztársaság egy államforma, amelynek az ország nevében nem feltétlenül kell megjelenni. Azt hiszem, ez kicsi elem, de talán nem jelentéktelen elem, ahol érdemes gondolkodni a változt atáson. Egyetértek miniszter úrral és a kormány észrevételében megjelenő kritikával, ami a népszavazás rendelkezéseit illeti. Valóban érdemes végiggondolni azt, hogy a közvetlen demokrácia eszközének a tervezettnél erőteljesebb lehetőségeket kellene biztos ítani. Egyetértek azzal is, hogy az emberi jogok katalógusa, illetőleg az a szöveg, ami megjelent, bizonyos értelemben félreértésekre adhat okot. Itt azonban meg kell jegyeznem a kellő tisztelettel, hogy az Igazságügyi Minisztérium tervezete, amely ugye a tavalyi évben megjelent, sem - hogy mondjam - teljesen aggálymentes ebben a tekintetben, az állampolgári jogok és kötelezettségeknek a listáját tartalmazza, anélkül, hogy megjelenítené, hogy melyek az állampolgárok alapvető jogai és melyek azok, amelyek ál lami kötelezettségként jelennek meg. Egyetértek abban azonban, hogy a következő hetekben meg kell próbálni pontosítani a szociális jogoknak azon elemeit, amelyek alapvető kikényszeríthető jogként megjelenhetnek az alkotmányban, és meg kell jelölni azokat a pontokat, ahol ezek a szociális jogok alapjogi védelmet kaphatnak, tehát a közvetlen bírósághoz fordulás lehetőségét meg kell teremteni. A közpénzügyek fejezetét, amit pozitív elemként említettem, két vonatkozásban továbbfejlesztendőnek tartjuk. Az egyik, hogy a közpénzügyekért való kormányzati felelősségnek az intézményét határozottabban kellene megjeleníteni a szövegben, így elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy az az elv, amire utaltam, hogy az állam csak sáfárkodik a közösség pénzével, határozottabb felelő sségi szabályok formájában jelenjen meg a szövegben. Indokolt és kívánatos a szakértői véleményekben is megjelenő követelmény, hogy a közpénzügyeken túl a gazdasági alkotmányosság elemei is jelenjenek meg a szövegben, különösen Sárközi Tamás professzor úr szakmai véleménye foglalkozik ezzel a ponttal, erőteljes hangsúlyokkal. Egyetértünk azzal, hogy tovább kell fejleszteni az igazságszolgáltatási fejezetet. A szabaddemokraták 1992 óta szorgalmazzák az országos igazságszolgáltatási tanács felállítását mint k özjogi garanciát az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására, és kívánatosnak tartjuk azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg az Országos Bírói Tanács, valamint az igazságszolgáltatásban dolgozók szakmai szervezetei által beérkezett véleményekb en megjelenő négyszintű igazságszolgáltatás, négyszintű bírói fórumrendszer megjelenjen az új alkotmányban, ebben a szakmai konszenzus szinte teljesnek mondható. A vita részletesebb szakaszában erről a jövőben majd szólunk. Indokoltnak tartjuk, hogy az ügy észség mint a kormányzat igazságszolgáltatási hatalomra gyakorolt befolyása megjelenjen, tehát az ügyészség kormány alá rendelése megfelelő közjogi garanciák megteremtésével - ahogy ezt a korábbiakban is állítottuk - indokolt. 1990 óta az SZDSZ amellett va n, hogy a kormány alá kerüljön. Ennek korábbi módosításoknál is azt a feltételt szabtuk, hogy az országos igazságszolgáltatási tanács is jelenjen meg az alkotmányban. Indokoltnak tartjuk az igazságszolgáltatás vonatkozásában azt a kritikát, hogy a fejezet címe ne bírósági szervezet legyen, hanem vagy bírói hatalom vagy igazságszolgáltatási hatalom. Ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a törvényhozás egy olyan hatalmi ágat erősít meg az alkotmányon keresztül, amely mind a törvényhozástól, mind a kormányzattól független. A viták során természetesen ezen túlmenően is nyitottak vagyunk a beérkezett észrevételek, illetőleg más pártok észrevételeinek megfontolására.
