Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ
3531 szeretnénk kiemelni a teljesség igénye nélkül. Elsőként azt, hogy az emberi jogi fejezet az alkotmány jelenlegi utolsó fejezete, az alkotmány elejére került. Ez a lépés önmagán túlmutató, szimbolikus lépés, hiszen valóban kifejezi azt, hogy nem a polgárok vannak az államért, nem az államnak vannak polgárai, hanem a polgároknak van állama, a polgároktól indul, az egyéntől, az állam polgárától indul a közjogi berendezkedés, és a polgárra vonatkozó, az egyén számára jogokat garantáló fejezetet szintén szimbolikus jelentőségű, a jogról szóló fejezet követi, és csak ezt követően szabályozza az állami szervek rendszerét. Úgy érezzük, hogy ez a lépés, önmagában is szimbolizálja a rendszerváltás tartalmát, azt a fordulatot, amelyet a rendszerváltás, a magyar közgondolkodásban eredményezhetett, és ennek a lépésnek - reményeink szerint - az elfogadandó alkotmányt követő alkotmánybírósági ítéletekben is megjelenő konkrét, érdemi tartalma lesz. De nemcsak az alkotmánybírósági védelmet teremti meg és erős íti meg bizonyos értelemben a mostani tervezet, hanem egy olyan védelmet is, amely a hatályos alkotmány értelmében csak rendkívül korlátozottan érvényesül, ez pedig az alapvető jogoknak a bírósági kikényszeríthetősége. Megítélésünk szerint ez is egy lénye ges, új elem, progresszív új elem a magyar alkotmányban. Hiszen azt jelenti majd, hogy az alapjogok megsértése esetén nemcsak akkor fordulhat valaki jogvédelemhez, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogi norma korlátozza az alkotmányos jogait, hanem akkor is bírós ághoz fordulhat, hogyha úgy ítéli meg, hogy egy egyedi hatósági döntés korlátozza vagy sérti polgári jogait. Ez szerintünk történelmi értékű fordulat lehet az új alkotmányban. Progresszív elem, jelentős előrelépés - mint ahogy már említettem - a közpénzügy eknek az alkotmányban való megjelenése, és itt hangsúlyozottan, örömmel fogadjuk a fejezet címét is - nem állampénzügyekről szól ez a fejezet, hanem címében is arra utal, hogy közpénzügyek, a közösség pénzügyei azok, amelyekről itt rendelkezések jelennek m eg. Ebben a fejezetben kifejezésre jut az a gondolkodásbeli változás, amely szintén a rendszerváltozáshoz kötődik, nevezetesen, hogy nem az államnak van pénze, hanem a közösségnek, és ezzel a pénzzel az állam csak sáfárkodik, és nem az állam az, amely ad a polgároknak a sajátjából, hanem az adófizetők pénzéből tud adni az állam egyes állampolgároknak, egyes állampolgári csoportoknak, ezért az érvelésekben, a gondolkodásban, amikor egyes csoportok támogatását kéri valaki, akkor tisztában kell lenni, hogy ezt más csoportok, a társadalom más rétegeinek költségére tesszük, hiszen a pénz, amit adunk, a közé, és nem az államé. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Progresszív, pontos elem a közpénzügyek fejezetén belül a kiszám ítható adórendszer alkotmányos elvének megjelenése. Ez a törvényhozó számára rendkívül súlyos, ma csak áttételesen létező kötelezettséget állapít meg, hogy az adórendszer reformjának alkotmányos korrekcióit csak a kiszámíthatóság keretei között - a hosszú távú tervezhetőség keretei között - lehet megtenni. Ez a mindenkori kormányzatok számára, a mindenkori kormánytöbbségek számára egy rendkívül erős és korlátozó tényező. A hatályos alkotmányhoz képest előrelépés - mint ahogy már történt erre utalás - az ig azságszolgáltatási fejezet, az 198990es - szintén történelmi jelentőségű alkotmánynovellák, alkotmánymódosító csomagok - bizonyos értelemben mostohán bántak az igazságszolgáltatási fejezettel, a hatályos alkotmány legszegényebb, legkevésbé kiérlelt és le gkevésbé szilárd talajon álló része az igazságszolgáltatási fejezet. Az a szöveg, amit most az elvek tartalmaznak, nem hibátlan, erre a következő pontban szeretnék utalni, de lényeges előrelépést jelent a mai szabályozáshoz képest. (10.30) Természetesen ez ek csak a főbb pontok. A részletekben is számos progresszív elemet tartalmaz a javaslat az emberi jogi fejezet katalógusának cizelláltságára és részletezettségére a miniszter úr is utalt, és utalhatnék számos más elemre is, de az idő hiányában inkább azokr ól kívánok a következő pontban szólni, ahol mi a továbbfejlesztés lehetőségeit fontosnak tartjuk, ahol jobbítani látjuk a beérkezett szakmai és állampolgári észrevételek nyomán a szöveget.
