Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HASZNOS MIKLÓS, a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
3498 Köszönöm szépen. A magam részéről nem látom indokoltságát a rendreutasításnak. Köszönöm szépen. (Taps a jobb old alon.) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Következik, Tisztelt Országgyűlés, a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztés T/1966. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/1966/35. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először a bizottsági vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Hasznos Miklós úrnak, a környezetvédelmi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR. HASZNOS MIKLÓS , a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat, amely alig haladja meg a 30 szakaszt, e gy olyan témához nyúl hozzá, amit a technikai, társadalmi fejlődés hozott létre nukleáris létesítmények üzemeltetése, távközléssel kapcsolatos delictumok, kereskedelemmel kapcsolatosak, valamint a természet és a környezet védelmével kapcsolatos delictumok, amelyeket be kell emelni a büntető törvénykönyvbe, hogy hatásosan tudjon védekezni a társadalom ellene, és a jogi szabályozás szolgálja a prevenciót is és nemcsak a szankcionálást. Na most, egy ilyen törvényjavaslat, amely alig haladja meg a 30 szakaszt, ahhoz összesen 42 módosító javaslat érkezett, és ebből is 19 kormánypárti, a többi ugye, az ellenzéknek a 23 módosító javaslata. (18.40) Ha ezt összehasonlítjuk a területfejlesztési törvénnyel, amely 27 szakaszból állt, és 400 módosító javaslat érkezett an nak idején hozzá, akkor azt kell látni, hogy nyilván ez a javaslat jobban megállta a helyét, kevesebb vitára adott okot, akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról is. Mindenesetre egy valamit azért kénytelen vagyok a számok alapján megállapítani. Ebből a 42 módosító javaslatból 25 módosító javaslatot a környezetvédelmi bizottság tagjai nyújtottak be. Ennek a 22 módosító javaslatnak a lényege az, hogy bizonyos szankciókat igyekezett emelni, a 3 év helyett 5 év, az 5 év helyett a 2től 8 évig terjedő szankci ókat, minősítve ezzel a nagyobb társadalmi veszélyességet, hiszen nemigen állnak tapasztalati számok a rendelkezésünkre még a tekintetben, hogy ez a bűncselekmény milyen gyakorisággal fordult elő, hiszen ez idáig nem volt delictum. Majd csak ezután derülhe t ki. A többi módosító javaslat pedig részben szövegpontosítást, a tényállási elemeknek még esetleg a bővítését is tartalmazta volna, legalábbis szövegszerűen. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi érdekek abból indulnak ki, hogy az állampolgár, az elk övető - a delictumnak az elkövetője - az általában nem készül föl a büntetőjog általános részéből. Tehát akkor, amikor a környezetvédelmi bizottság javasolta olyan tekintetben, hogy ne csak a jogsértő magatartás, hanem a mulasztás is benne legyen bizonyos esetekben a tényállásban, elismerjük azt, hogy a büntetőjog általános tanában a mulasztás is lehet jogsértés, de nem minden esetben, hiszen a büntetőjogban van arra példa, pl. a segítségnyújtás, kötelező segítségnyújtás elmulasztása, ahol igenis szankcioná lják a mulasztást, sőt, a tényállási elemben is benne van. Nem úgy szabályozta a jogalkotó, hogy kötelező segítséget nyújtani, és aki ennek nem tesz eleget, az ennyi évvel büntetendő, hanem azt mondta, a mulasztást, magát a mulasztás szót is bevette. Mi sz erettünk volna ennek nagyobb nyomatékot adni, tehát a környezetvédelmi bizottság 25 módosító javaslata mind a környezetvédelmi érdeket szolgálta. Ennek ellenére a 25ből az előterjesztő összesen - írd és mondd - egyetlen módosító javaslattal értett egyet. A bizottság 11 módosító javaslatot támogatott, az előterjesztő viszont ebből csak összesen egyet. Az összes 42
