Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 13 (146. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
350 A másik, amit már említettem, a zsarolhatóság kérdése. Ezek az információk, ezek a doss ziék, ezek az iratok nem maradnak titokban, ezek közül sokat hazavittek titkosszolgálati tisztek, elbocsátott légiósok. Nem mondom, hogy mindenki ezt tette, de van ilyesmi. Eljuthattak más titkosszolgálatokhoz, más országok szerveihez, és ezek bármikor elő vehetők. Ezek rejtett aknák, amelyek bármikor felrobbanhatnak. Politikai válságot okozhat adott esetben, hogy megzsarolhatók. Fontos nemzetközi szerződést köt valaki, s a szállodai szobájában felkeresi egy kedves úr, barátságosan odaad neki egy kis régi em léket szuvenírnek, s utána, másnap, mégis csak úgy kell aláírnia a szerződést, ahogy egy idegen célnak, idegen érdeknek megfelelő. Tehát túl a szubjektumon, túl az erkölcsi megítélésen, a mai jogállami körülmények között azok a személyek, akik a titkosszol gálatokkal szorosan kapcsolatba kerültek, annak tisztjei vagy ügynökei voltak, tevékenységet végeztek, alkalmatlanok arra, hogy politikusok legyenek vagy a politikai apparátusban működjenek. Tehát ilyen szempontból is teljesen indokoltnak tartom azt, hogy a vizsgálatot a IIIas ügyosztály egészére és annak jogelődje egészére kiterjesszék a '89 előtti időszak vonatkozásában. Itt fel szokták hozni - és ebben a mostani kormányunknak a titkosszolgálati minisztere éppen olyan érveket hangoztat, mint a korábbi ko rmány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, az akkori belügyminisztere - hogy ezzel a titkosszolgálatoknak, amelyekre szükség van, károkat okozunk. Nézzük meg, hogy tényleg így vane, hiszen nem akarunk károkat okozni, nem akarjuk szétverni a titkosszo lgálatainkat: azokat jogállami keretek között, megfelelő kontrollal, a feladataikat behatárolva továbbra is működtetni kívánjuk a nemzetbiztonsági törvény és az alkotmányos jogszabályok előírásainak megfelelően. De úgy gondolom, hogy ha egy titkosszolgálat régi ügynökéről van szó, akit már régóta nem használnak, akkor fel lehet szólítani az illetőt, hogy ne menjen politikusnak, és ne vállalkozzon politikai szerepre. De ugyanez vonatkozik azokra a munkatársakra, akikre szüksége van ma is a titkosszolgálatnak , figyelmeztesse őket, hogy ne vállalkozzanak erre. Ez egy másik kategória, egy más szelete a világnak. Ezen túlmenően a magyar kormány deklarálta - mind az előző, mind a mostani , hogy nyugati országok felé nem folytat ügynöki adatgyűjtő tevékenységet. N incsenek ügynökeink Németországban, az Egyesült Államokban - ilyen információt kaptunk, illetve ezt deklarálta a magyar kormány. Ennek következtében ezeken a területeken nem sért semmilyen érdeket. Az információkhoz, amelyeket pedig begyűjtöttek az emigrán s magyaroknak vagy a külföldön tartózkodó magyar állampolgároknak éppen úgy joguk van, mint az országon belül élő magyar állampolgároknak. Kőszeg Ferenc felemlítette Krassó György nevét; de hát most voltak itt a híres magyarok a "Magyarország 2000" konfere ncia keretében: ott is egy sor neves külföldi magyar feltette nekem a kérdést, hogy mikor ismerhetik meg a róluk készült jelentéseket. Joguk van ehhez. Nekünk meg arra kell ügyelnünk, hogy az ügynökök nevét ne fedjük fel, de az információt éppúgy a rendelk ezésükre kell bocsátani, mint ahogy itt, az ország határain belül. Úgy gondolom, az Alkotmánybíróság hosszú indoklásának és döntésének a homlokterében az információs önrendelkezési jog állt, valamint a személyiségi jogok, és ezen belül a méltósághoz és a b ecsülethez való jog. Ezek tükrében, úgy gondolom, nemcsak arra van joga minden egyes megfigyeltnek, hogy a róla készült iratokat és információkat, a lehallgatási jegyzőkönyvet megismerje - amelyek adott esetben még szellemi tulajdonát is képezhetik, hogyha teszem fel egy szamizdat előadásnak vagy repülő egyetemnek az előadásáról van szó. Hadd mondjam el, hogy egy ilyen anyagot, Szabó Miklósnak egy előadássorozatát CDROMon, az ABCDn találtam meg, azon publikálták - ilyenek is vannak a titkosszolgálati an yagok között, tehát joga van ezeket megismerni. De úgy gondolom, a legalapvetőbb információ, amit joga van mindenkinek megtudni, hogy szerepele egyáltalán a titkosszolgálati nyilvántartásokban, hogy nem készítetteke róla kartonokat,
