Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak

1996. május 14 (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:

3169 CSÉPE BÉLA (KDNP)

: E

lnök Asszony! Tisztelt Ház! Csatlakozva ehhez a napirend előtti hozzászóláshoz, két dolgot

szeretnék elmondani. Az egyik az, hogy rövidesen sor kerül a magyarszlovák alapszerződés

ratifikációs okmányainak a cseréjére. A szlovák államfő már úgy írta alá a

ratifikációs okmányt,

illetve az alapszerződést, hogy nem szerepelt mellette az az értelmezés, amit a szlovák parlament

hozzáfűzött, s ami problémát okoz a kétoldalú kapcsolatokban is. Véleményünk szerint ha a ratifikációs okmányok cseréjéné

l a szlovák fél mégis úgy terjeszti elő

a magyar félnek az okmányokat, hogy mellékelve lesznek az értelmezések, akkor a ratifikációs

okmányokat nem szabad kicserélni. Ez az egyik. A másik pedig: a Benešdekrétumokkal kapcsolatban itt, a parlamentben mi is

többször

szóvátettük, hogy mindenképpen szükséges lenne ezeknek a feloldása, hiszen a kollektív bűnösség

elve egy közösségre kimondva az új Európában már anakronisztikusnak tekinthető. Tehát

mindenképpen el kell érni azt, hogy ezeket visszavonják, és ettől a tehertételtől is megszabaduljanak

a szlovákmagyar kapcsolatok. Köszönöm szépen.

(Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kelemen András

frakcióvezetőhelyettes úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF)

: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Én száraz leszek, mint az eltérített Dunameder. (Derültség a bal

oldalon.) Hadd idézzek a beneši dekrétumok közül csak egyetlen tételt, ami - azt hiszem - a faji, a rasszista törvénykezés gyöngyszem

e: az 1945. június 20án kelt 28/45ös törvényerejű rendeletet - amit a köztársasági elnök alkotott : "A németek, magyarok és más ellenség által birtokolt

mezőgazdasági földterület szlovák, cseh és más szláv mezőgazdasági dolgozókkal történő

betelepítésér

ől". Azt hiszem, érthető, hogy miért tiltakozunk ennek a felfogásnak a továbbélése ellen,

amikor egy demokráciával való kapcsolatunkat szeretnénk építeni. Egy másik dokumentációt is hadd idézzek, a nemzeti kisebbségek jogait érintő részletekre

vonatkozólag az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által 1993. június 29én Szlovákia

felvételének ügyében elfogadott határozatból, amely a 6864es számot viseli. (8.40) Eszerint a közgyűlés több tételt állapít meg. A 10. pontban a következőt mondja: "Támogatja a

Szl

ovák Köztársaság hatóságait azon megkezdett munkájuk folytatásában, mely a korábbi

kormányok által hozott, a területén élő személyek egy csoportjára, valamely nemzeti, etnikai

közösségre nézve diszkriminatív elemeket tartalmazható összes törvény vagy rende

let hatályon kívül

helyezését célozza, különös tekintettel - és itt idézőjelbe teszi - a 'kollektív bűnösség' kitételeire."

Köszönöm figyelmüket.

(Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megado

m a szót SzentIványi István politikai államtitkár

úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár

: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, a Benešdekrétumok nagyon súlyos jogfosztást

jelentettek a szlovákiai magyarság számára 1945ben, de az nem igaz - szerencsére nem igaz , hogy több százezer magyart gyilkoltak volna le ennek következtében. Több százezret költöztettek el

lakhelyéről, üldöztek el - ez igaz. A magyar kormány ezzel kapcsolatos álláspontja teljesen egyértelmű; ezt képviseltük i

tt, ebben a Házban, ezt képviseltük a külügyi bizottsági vita során is. De ezt képviseltük az alapszerződésben is - tehát meg tudom erősíteni azt, amit miniszter úr mondott korábban és én magam is, hiszen az