Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - LÁNYI ZSOLT (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3168 Szintén napirend előtti felszólalásra jelen tkezett Lányi Zsolt frakcióvezetőhelyettes úr, a Független Kisgazdapárt részéről "A szlovákmagyar alapszerződés és a beneši dekrétumok" címmel. Megadom a szót Lányi Zsolt frakcióvezetőhelyettes úrnak. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mint emlékezetes, a szlovákmagyar alapszerződés vitájában a Független Kisgazdapárt - vezérszónoklatában is és a kisgazda képviselők hozzászólásaiban is - többször említette, hogy a szlovákmagyar viszony jobbátétele, az alapszerző dés megkötése és a két ország közti jó kapcsolat kialakításának fontos feltétele lenne az úgynevezett beneši dekrétumok felülvizsgálata és eltörlése. Mint tudjuk, a beneši dekrétumok következményeként több száz ezer (sic!) magyart gyilkoltak meg annak idején Szlovákia területén, tudjuk, hogy vagyonukat elkobozták, és a kollektív bűnösséget mondták ki a magyarokra, akik nagy üldözéseknek voltak kitéve. Ezt a javaslatunkat nemcsak szóban és nemcsak a vezérszónoklatokban és a hozzászó lásokban hangoztattuk, hanem a Független Kisgazdapárt elnöke 1995. május 22én beadott egy önálló képviselői indítványt, amelyben javasolta, hogy a beneši dekrétumok eltörlésére vonatkozó passzus kerüljön bele az alapszerződésbe. Azonban Kovács külügyminis zter úr az expozéjában kifejtette, hogy az alapszerződés aláírása Párizsban már megtörtént, és ennek következtében azon módosítani természetesen nem lehet. De ő maga is egyetértett azzal, hogy ez az alapszerződés ratifikálása és megkötése után lehetőséget biztosít a magyar félnek, hogy a beneši dekrétumok eltörlésével kapcsolatban tárgyalásokat kezdjen a szlovák féllel. Ezzel egyetértett a külügyi államtitkár úr is, sőt megerősítette ezt Gellért Kis Gábor is egyik felszólalásában. Ha megengedik képviselőtár saim, szó szerint idézem ezeket a véleményeket. Kovács külügyminiszter úr a következőt mondta: "Az alapszerződés szövege mégis hivatkozási alapot ad bizonyos problémák megoldásához, a sokat és nem ok nélkül emlegetett beneši dekrétumok jogkövetkezményeinek a felszámolására." Ezt 1995. június 7én mondta expozéjában a külügyminiszter úr. Majd SzentIványi István államtitkár úr mondotta: "Szerencsés lenne, ha erre - tudniillik a beneši dekrétumra is - ki tudnánk térni az alapszerződés tárgyalása folyamán. Vag y Gellért Kis Gábor úr, képviselőtársam szerint: "Azok a részek, amelyek igazán elítélendők, már fölpuhultak. Ez önmagában a dokumentumok diszkriminatív és elfogadhatatlan jellegét persze nem változtatja meg." Ezek után 1996. március 28án öt képviselőtárs am egy önálló képviselői indítványt nyújtott be H/2315. szám alatt; az öt képviselő az MSZP, a KDNP, a Fidesz, az MDF, illetve a Független Kisgazdapárt tagja. A külügyi bizottság elé került ez a javaslat, és a külügyi bizottság a kormánypárti képviselők el lenszavazatával elutasította. Ez a Független Kisgazdapárt frakcióját megdöbbentette, ugyanis nem érti, hogy miért nem szabad ezt a parlament plenáris ülése elé hozni, itt megvitatni. Nagyon jó lenne ugyanis, ha a pártok ki tudnák fejteni a véleményüket, el tudnák mondani azokat az érveket, amelyek szükségessé tennék azt, hogy a beneši dekrétumokkal foglalkozzon a magyar és a szlovák fél is, éppen a szlovákmagyar baráti viszony elmélyítése és a kapcsolatok jobbá tétele érdekében. Ezért az a kérésem, hogy bí rálja felül a tisztelt bizottság az álláspontját, tegye lehetővé ennek a vitának a kialakulását, és tegye lehetővé, hogy ezt a mindnyájunkat súlyosan érintő kérdést megfelelő és megnyugtató módon rendezni tudjuk. Ehhez kérem a segítséget, és ezt kívántam e lmondani. Köszönöm a figyelmüket és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csépe Béla frakcióvezetőhelyettesnek, Kereszténydemokrata Néppárt.
