Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MATYI LÁSZLÓ (SZDSZ):
3098 Igen, a nyugdíjalapokná l is a tag átviheti az egyik nyugdíjalaptól a pénzét a másik nyugdíjalaphoz. Igen, ezek a nyugdíjalapok a világon a nyilvánosság előtt dolgoznak, meghatározott időnként azonos számviteli rendben, azonos elszámolással; nyilvánosságra kell hozniuk gazdálkodá suk eredményét, ami alapján az állampolgár átviheti egyik helyről a másikra a pénzét. Egy bizonyos szempontból más ez, mint a pénzintézet. A hitelintézetek hiteleznek; ezek a nyugdíjalapok nem hiteleznek. Ezeknek a nyugdíjalapoknak a befektetéseit sokkal s zigorúbban szabályozza a központi kormányzat, a parlament. Meg van szabva, hogy milyen tőzsdére mehetnek, meg van szabva, hogy milyen papírokba fektethetik a pénzt; meg van szabva, hogy milyen arányban tehetik be állampapírba, magáncégekbe; hogy milyen tőz sdei termékekkel kereskedhetnek. Tehát számtalan olyan garancia van, ami pont annak az elvárásnak felel meg, amelyet az állampolgárok támasztanak egy új nyugdíjrendszerrel szemben, egy nyugdíjbefizetésekkel gazdálkodó szervezet számára. Én nem csodálom, ho gy Magyarországon az átlagállampolgár nem említi, hogy a nyugdíjalap ilyen - hiszen még nincs, és nem ismerheti. De úgy gondolom, hogy egy '98as bevezetést feltételezve, az elkövetkező másfél év részben arra szolgál, hogy az állampolgárokat megismertessük azzal, hogy ezek az új intézmények, amelyek a világ számos helyén sikerrel működnek, biztosítják pont azokat a garanciákat, pont azokat a feltételeket és átláthatóságot, amelyeket igényelnek - joggal - ezektől az új nyugdíjalapoktól. Köszönöm. (Taps a kor mánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Kelemen András úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen a szíves információt, bár nyilvánvalóan itt még egy alakul ó rendszernek az alapvitájáról van szó. De azért számomra továbbra is kérdéses marad, hogy ha egyrészt az állami, illetve kormányzati garancia kivonul mögüle, akkor egy rosszul működő vagy eredménytelen vagy éppen negatív eredménnyel záró biztosítóintézmén y esetében mi a helyzet, honnan lesznek azok a kamatok, amelyeket föl tud venni a rászoruló, aki befizetett?! A másik oldal, hogy a profitot miből termelik ki. Végül is annak a befizetőnek a pénzéből! A profit kitermelése szempontjából viszont, azt hiszem, az állampolgárok többségének nyilván az a véleménye, hogy akkor már inkább egy nonprofit intézménynél próbálja meg elhelyezni a pénzét, ha erre van lehetőség, hiszen abban az esetben az adminisztratív költségek kisebbek, és a pénze felhasználása, úgy érzi , arra a célra fordítódik, amire ő tulajdonképpen befizette. S a legfontosabb talán az, hogy most vagy kötelező, vagy önkéntes. Ha kötelező, az olyan volna, mint... - hogy is mondjam... , főleg, ha 2025 éves lekötéssel számolunk: ez egy békekölcsön, csak kötelezett formában. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Matyi László úrnak, szintén kétperces időkeretben. DR. MATYI LÁSZLÓ (SZDSZ) : Én azért azt fontosnak tartom, hogy ha már a vita első pillanatában kiderü l, hogy a profit nem a kezelőket illeti, az ugyanúgy az egyéni számlán kerül jóváírásra; úgy, hogy az egyéni számlát vihetem át, tehát átvihetem a pénzemet. Tehát nem arról van szó, hogy a befektetéseim hozadékát a kezelők zsebre teszik, és nekem csak a tő ke gyűlik. Azt is nagyon fontosnak tartom ebben a témakörben, már most, az első pillanatban közölni, hogy van állami garancia; részben azon keresztül, hogy állampapírokba kell fektetni egy megfelelő részét
