Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
3099 ezeknek a megtakarításoknak. Tehát megjelenik közv etlenül az állami garancia. Az is fontos - és ez még vita tárgya , hogy magára a tőkére, a hozadékra milyen arányban vállaljon az állam garanciát a működésekre. Bizony, ismerjük az Országos Betétbiztosítási Alapot. Lehetőség van arra, hogy a nyugdíjalapok létrehozzanak maguknak egy ehhez hasonló garanciaalapot; hogy az állam létrehozzon egyfajta garanciaalapot. Tehát számtalan lehetőség van, amit hosszú távon - a még előttünk levő időben - végig kell beszélni, és a lehető legoptimálisabb megoldást választa ni. (15.00) Egy dolog nem igaz: hogy ezek mögött a befektetések mögött semmilyen garancia nincs, hanem csak a tiszta rizikó. A másik, amit nagyon fontosnak tartok: úgy beszélünk erről a kötelező részről, mintha a jelenlegi felosztókirovó rendszer teljesen szabadon választott rendszer lenne. Úgy gondolom, ha Magyarországon holnaptól szabaddá tennék a felosztókirovó rendszert, akkor nagyon rosszul járna a jelenlegi két és fél millió nyugdíjas. Ez egy kötelező rendszer! Épp ezért vannak nagyon sokan kívül ra jta. De kötelező rendszerrel nagyon nagy terhet ró az emberekre, ugyanakkor semmiféle belátása nincs egy mai középkorú embernek arra, hogy majd milyen nyugdíjat fog ezért kapni. Ebben az új rendszerben nagyon pontosan nyomon tudja követni, hogy nyugdíjának egy részére eddigi élete útján mennyit halmozott fel. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Szintén kétperces időkeretben megadom a szót Kis Gyula József úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Mivel kevés az időm, ezért azt kérdezem Matyi úrtól, ha ő mint kormánypárti képviselő, ilyen pompásan ismeri a részleteket, miért volt oly kegyetlen hozzánk, ellenzékiekhez, hogy ez az előterjesztésben egyetlenegy helyen sem szerepel. Másodszor: gondolja, hogy egy magánbiztosító szamaritánusként nem profitért fogja működtetni? Ilyet én még nem ismerek, s ha lenne is ilyen, biztos, hogy csődbe menne, tehát őrá bíznám legkevésbé a pénzemet. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : S zintén kétperces időkeretben megadom a szót Gaál Gyula úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. GAÁL GYULA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnöknő. Képviselőtársaim! Egyetlen gondolatot szeretnék mondani a garanciákkal kapcsolatban. Többször elhangzott ma már, hogy ez a rendszer egy békekölcsönhöz lenne hasonlatos, többször elhangzott az, hogy micsoda dolog az, hogy befizetek ötszáz forintot, aztán húsz év múlva ugyanazt az ötszáz forintot kapom csak vissza, mert csak erre van garanciám. Matyi László képviselőtársam hosszan elmondta, hogy milyen típusú garanciák lennének az új rendszerhez. Ezzel szembeállítva szeretném megkérdezni azokat, akik a tőkefedezeti rendszert egy békekölcsönhöz hasonlítják, hogy őszerintük a jelenlegi felosztókirovó rendszer milyen garanciát nyújt az én most befizetett ötszáz forintom után. Semmit! Sem a tőkére, sem a hozadékára semmiféle garanciát nem nyújt. Nekem, aki befizetek egy évben - durván - 60 ezer forint nyugdíjjárulékot, és a munkáltató befizet utánam még többször annyit, annak eg yetlenegy fillérjére nincs garanciám, nem hogy a hozadékára lenne bármiféle garanciám. Csak azt tudom ebben a rendszerben, hogy harminc év múlva, amikor nyugdíjas leszek, az akkori éppen esedékes törvények alapján valamilyen nyugdíjat majd megállapítanak, ami semmiféle összefüggésben nincs a mostani 60 ezer forintommal. Tehát ennek egyetlenegy forintjára nincs állami garancia. Tehát amikor bírálják a tőkefedezeti
