Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
3087 nagy gyakorlatuk van , akkor azt kell mondani, illetve kérdezni, hogy mi re jó az egész? Remélem, hogy ezt a kérdést így soha nem kell feltenni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Sarkadiné dr. Lukovics Éva felszólalását. Soron következik Mádi László, a Fidesz részéről, őt követ i majd Kiss József, a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hat év után, az éves tbköltségvetések tárgyalása mellett, végre koncepcionális k érdésekkel is foglalkozunk, ám azt gondolom, hogy már sok minden történt az előkészítés kapcsán, de messze nem vagyunk még azon a szinten, ahol tényleg a szakmai kérdések mellett kellő körültekintéssel be lennének mutatva a konkrét problémák és az egyéb, n yugdíjrendszerrel összefüggő problémák. A jelenlegi rendszer működési problémái, annak erodálódása nem egy újsütetű dolog. Amikor Csehák Judit az elmúlt öt évről szólt, akkor gondolom, beleértette az elmúlt két évet is, a szocialistaszabaddemokrata kormán yzat tevékenységét, és a Lukovics Éva által említett számadatok a nyugdíjak értékvesztésével kapcsolatosan is arról adnak tanúbizonyságot, hogy a rendszer működése, teljesítménye jelentős mértékben visszaesett. Ezeknek a problémáknak egy része demográfiai, másik része pedig a gazdasági helyzettel függ össze. (14.10) A nyugdíjrendszer erodálódásának tünetei számomra négy pontban fogalmazhatók meg. Az első: a kezdő nyugdíj, az induló nyugdíj fokozatos értékvesztése. A második problémakör a nyugdíjemelé seknek az inflációtól való elmaradása, tehát a reálnyugdíj problémája, erről is hallottunk statisztikai adatokat. A harmadik az a problematika, amivel sajnos az elmúlt két évben sem tudott mit kezdeni a kormányzat: a korai nyugdíjba vonulásokkal kapcsolato s problémák - amelynek elég sok formája ismert, és amelynek a tendenciája az elmúlt időszakban sajnos semmilyen paraméterben nem javult. Tehát rengetegen mennek korhatár előtt nyugdíjba, és a korhatár emelésének a kérdése bizonyos szempontból csak felszíni kérdés akkor, amikor ezeket a technikákat hagyjuk szabadon működni. Tehát elsősorban a rokkantnyugdíjas, de a különböző munkanélküli ellátásokban is élnek a nyugdíjba vonulási kedvezmények. Azt hiszem, ilyen módon nem nyúlunk a probléma lényegéhez, és ez a kormányzat ebben az ügyben sajnos nem tett semmit. A negyedik kérdés pedig a feketegazdasággal való összefüggés, ugyanis azt gondolom, hogy a jelenlegi és az ezredfordulóig terjedő időszakban a problémák kisebb aránya demográfiai probléma, míg a nagyobb aránynak - ami a jelenlegi gazdasági helyzetből adódik - több tünete van: egyrészt a gazdasági recesszió, a gazdasági növekedés hiánya, másrészt pedig a feketegazdaság terjedése. Az emiatt elmaradt befizetések, az ebből adódó pénzügyi, finanszírozási gondo k legalább olyan mértékben terhelik a társadalombiztosítás - és ezen belül a nyugdíjbiztosítás - kasszáját, mint a sokat emlegetett demográfiai problémák. Második pontként: azt hiszem, a baloldali kormányzat egy kicsit álszemérmesen elhallgatja azt, hogy i tt a tét nem kis mértékben valójában a társadalombiztosítási önkormányzatok, ezen belül a nyugdíjbiztosítási önkormányzat jövője. Tehát akkor, amikor például az SZDSZ a tbönkormányzatot és a nyugdíjbiztosítási önkormányzatot támogatta és magát baloldali, szociálisan érzékeny, liberális pártként aposztrofálva azt mondta, hogy "mi vagyunk azok - ellentétben a Fidesszel , akik támogatjuk a tbönkormányzatokat és ezen belül a nyugdíjbiztosítási önkormányzatot", most valójában a tőkefedezeti rendszer bevezetés ével a nyugdíjbiztosítási önkormányzatokat lehetetleníti el.
