Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
3071 azt gondolom, hogy várakozásra már nincs idő. Az előbb idézettekből is kiderült, hogy már évekkel ezelőtt kellett volna és sürgősen kellett vol na ebben a kérdésben lépni. Azt gondolom, hogy az előző kormányzat bátortalanságán múlott, hogy amikor végre '93ban rászánta magát, hogy valóban törvénybe iktassa a női nyugdíjkorhatár emelését, akkor is egy kicsit bátortalanul eltolta a választások utáni időpontra, majd a választások évében valósággal meg is hátrált a bevezetésétől. Azt gondolom, hogy ez alatt a néhány év alatt is számottevően romlott a helyzet, következésképpen további várakozásra nincs idő. Viszont nagyon jó lenne valóban, ahogy Gaál Gy ula képviselőtársam felvezette, közmegegyezésre eltervezni az új rendszert. Valóban nagyon jó lenne nem a lakosság ellenében, hanem a lakosság megértésével, támogatásával eltervezni azt, hogy hogyan is szabályozhatjuk a jövőben a nyugdíjrendszert. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Béki Gabriella felszólalását. Megadom a szót Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrnak. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Elhangzott több hozzászólásban az az igény, hogy jó lenne, ha több szó esne a társadalmi jövőképről, a gazdaságpolitikai elképzelésekről, és hogy az egészet hogyan lehet beilleszteni valamifajta nagyobb egységbe. Ezért a mondanivalómat ezzel szeretném kez deni. Az államháztartási reform kérdéseiről kívánok szólni néhány szót, miután az államháztartási reform része a nyugdíjreform. Mit értünk államháztartási reform alatt? Egyébként is, ha nem veszik tiszteletlenségnek, azt szeretném mondani, hogy olyan érzés em van, hogy ha én most a tévé másik oldalán ülnék, nagyon csodálkoznék, hogy miről beszélnek a képviselők, mert olyan nyelvezetet használnak és használunk, amit a normál átlagember egyszerűen nem tud megemészteni. Ezért az államháztartási reformról sem ig azán tudják, hogy micsoda. Megpróbálnám tehát nagyon röviden két mondatban megmagyarázni. Az államháztartási reform alatt én azt értem, hogy megkezdődött egy rendszerváltás nálunk a nyolcvanas évek végén és a rendszerváltás a társadalomnak, a gazdaságnak b izonyos területeit nem érintette. Az elosztási rendszerek gyakorlatilag olyanok maradtak, mint amilyenek voltak korábban. Ezeket az elosztási rendszereket meg kell változtatni, hozzá kell igazítani egy olyan polgári társadalomhoz, egy olyan civil társadalo mhoz, ami felé megy ez az ország. Ez annyit jelent tehát, hogy a rendszerváltás része, talán egyik legfontosabb része az államháztartási reform. Ennek jegyében arra kell ráébreszteni az embereket, hogy öngondoskodásra van szükség, hogy maguknak kell felkés zülniük a jövőjükre, a családdal kapcsolatos tennivalókra, hogy ez az öngondoskodás egyúttal azt igényli az emberektől, hogy alkalmazkodóképesség alakuljon ki. Egy olyan alkalmazkodóképesség, amely lehetővé teszi azt, hogy Magyarország felzárkózzon a világ hoz, mert azok az országok voltak csak sikeresek, amely országok képesek voltak egy nagyon gyors alkalmazkodásra az állandóan változó világhoz. Ezt az igényt támasztja alá tulajdonképpen az államháztartási reform a maga oldaláról. Ebből az is következik te rmészetesen, hogy az államháztartási reform is - és így a nyugdíjreform is - nem egy vagy két év ügye, hanem 1520 évé minimálisan. Elkezdődött már az államháztartási reform bizonyos lépésekkel sokkal korábban és még nagyon sokáig fog folyni. Tehát ez egyf ajta nagyon nagy változás, ami alapvetően az emberek gondolkodását, az embereknek a saját maguk életéhez való hozzáállását kell hogy megváltoztassa. Ez egy nagyon nagy beleszólás az emberek életébe. (12.50) Ebből következően gondolom azt, hogy mindenfajta felelős hozzászólást meg kell gondolni, végig kell rágni, és megfelelő, érdemi válaszokat kell tudni adni.
