Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
3068 Torgyán képviselőtársam azt mondja: n em vizsgáltuk az összefüggéseket. Ezt tették a hozzászólások a mi részünkről. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Surján László képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZL Ó (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék egy kicsit bekapcsolódni ebbe a forráshiányvitába. Úgy érzem, ez nem kapott eddig elég figyelmet. Való igaz, hogy ha egy tőkefedezeti rendszert, részrendszert elindítunk, akkor keletkezik egy hiány. Ha azonban azt az eredeti elgondolást - amely, illő tisztelettel, nem is a Fideszé, nem is az önkormányzaté, hanem az előző parlamenté , hogy legyen egy nemzeti alapnyugdíj vagy állampolgári nyugdíj, ha ezt akarjuk megvalósítani az első pillérként - én egyéb ként, egyetértve a Fidesszel ezt tartom jónak és támogatom , ehhez is forrás kell! Az hangzott el Csehák képviselő asszony szájából, hogy nagyon sok változat van, és keressük, melyik lenne az ideális. Attól félek, hogy ha azokat keressük, azokat választju k ki - például a járulékalapszélesítést , amelyek egyáltalán a járulékterhek valamilyen indirekt növelését jelentik, akkor a társadalom ugyanazon rétegére helyezzük a terheket, amely azt jelenleg is hordja két szempontból: a béradók meg a személyi jövede lemadó dolgában. (12.30) Tehát a képviselő asszony által fölsorolt sok minden változat közül én bizony javasolom, hogy a kormány abba az irányba mozduljon el, ami a fogyasztási adókat próbálja forrásként fölhasználni. Egyszerűen azért, mert például ebben b efizetőként megjelennek azok a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó nem katonák, hanem külföldiek, akik harmincvalahánymillióan lépnek be az országba, és vásárlásaik - szolgáltatásvásárlásaik és egyéb vásárlásaik - folytán áfafizetőkké válnak. Ez egy ol yan pótlólagos forrás, amelynek a bekapcsolása adott esetben a rendszer stabilitására jobb hatású, mintha a járulékok dolgában próbálunk előbbre lépni - amelyeket csökkenteni kellene. Köszönöm a figyelmet. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibo r) : Köszönöm. Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt követi Győriványi Sándor képviselő úr, Független Kisgazdapárt. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a vitának a negyedik órájában tartunk, és bár éppen mögötte vagyunk egy ilyen izgalmas pengeváltássorozatnak, kétpercessorozatnak, mégis azt gondolom, a kifáradás jelei is lassan mutatkozni fognak. Éppen ezért mindazt, amit mondani szeretnék, egyrészt számottevően tömörítem, másrészt pedig időt hagyok magamnak, hogy valóban én is bekapcsolódjak a vitába, és reagáljak jó néhány elhangzott állításra. Nyugdíjrendszerreformról van szó, mégpedig kétféle értelemben is. Az egyik értelme ennek a reformnak a befizetett jár ulékok kezelési módjának az átalakítása, amelyet röviden, tömören csak finanszírozási reformként emlegetek. A másik kérdéskör pedig a nyugdíjba vonulás feltételeinek, konkrét szabályainak a megreformálása. Azt gondolom, ez a két megközelítés jól elválaszth ató. Az utóbbi kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Az előzővel - hogy a felosztókirovó, illetve a várományfedezeti vagy tőkefedezeti rendszernek milyen arányát alakítsuk ki - már részben foglalkozott Gaál Gyula képviselőtársam, és megteszi ezt majd még Ung ár Klára is. Egészen konkrétan, nevezetesen azzal a kérdéssel szeretnék foglalkozni, illetve annak a környezetével, amiről itt ma nagyon sok állítás elhangzott: ez a korhatár emelésének a kérdése. Biztos vagyok benne, hogy sok új dolgot így, a vita negyedi k órájában mondani nem fogok, mégis