Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak

1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):

3068 Torgyán képviselőtársam azt mondja: n

em vizsgáltuk az összefüggéseket. Ezt tették a

hozzászólások a mi részünkről. Köszönöm szépen.

(Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor)

: Köszönöm. Két percre megadom a szót Surján László képviselő úrnak, Kereszténydemokrata

Néppárt. DR. SURJÁN LÁSZL

Ó (KDNP)

: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék egy kicsit bekapcsolódni ebbe a forráshiányvitába.

Úgy érzem, ez nem kapott eddig elég figyelmet. Való igaz, hogy ha egy tőkefedezeti rendszert,

részrendszert elindítunk, akkor keletkezik egy hiány. Ha

azonban azt az eredeti elgondolást - amely, illő tisztelettel, nem is a Fideszé, nem is az önkormányzaté, hanem az előző parlamenté , hogy legyen egy nemzeti alapnyugdíj vagy állampolgári nyugdíj, ha ezt akarjuk megvalósítani az első

pillérként - én egyéb

ként, egyetértve a Fidesszel ezt tartom jónak és támogatom , ehhez is forrás

kell! Az hangzott el Csehák képviselő asszony szájából, hogy nagyon sok változat van, és keressük,

melyik lenne az ideális. Attól félek, hogy ha azokat keressük, azokat választju

k ki - például a

járulékalapszélesítést , amelyek egyáltalán a járulékterhek valamilyen indirekt növelését jelentik,

akkor a társadalom ugyanazon rétegére helyezzük a terheket, amely azt jelenleg is hordja két

szempontból: a béradók meg a személyi jövede

lemadó dolgában. (12.30) Tehát a képviselő asszony által fölsorolt sok minden változat közül én bizony javasolom, hogy a

kormány abba az irányba mozduljon el, ami a fogyasztási adókat próbálja forrásként fölhasználni.

Egyszerűen azért, mert például ebben b

efizetőként megjelennek azok a Magyarországon

ideiglenesen tartózkodó nem katonák, hanem külföldiek, akik harmincvalahánymillióan lépnek be

az országba, és vásárlásaik - szolgáltatásvásárlásaik és egyéb vásárlásaik - folytán áfafizetőkké

válnak. Ez egy ol

yan pótlólagos forrás, amelynek a bekapcsolása adott esetben a rendszer

stabilitására jobb hatású, mintha a járulékok dolgában próbálunk előbbre lépni - amelyeket csökkenteni kellene. Köszönöm a figyelmet.

(Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibo

r)

: Köszönöm. Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, Szabad Demokraták

Szövetsége. Őt követi Győriványi Sándor képviselő úr, Független Kisgazdapárt. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a vitának

a negyedik órájában

tartunk, és bár éppen mögötte vagyunk egy ilyen izgalmas pengeváltássorozatnak, kétpercessorozatnak, mégis azt gondolom, a kifáradás jelei is lassan mutatkozni fognak. Éppen ezért

mindazt, amit mondani szeretnék, egyrészt számottevően tömörítem, másrészt pedig időt hagyok

magamnak, hogy valóban én is bekapcsolódjak a vitába, és reagáljak jó néhány elhangzott állításra. Nyugdíjrendszerreformról van szó, mégpedig kétféle értelemben is. Az egyik értelme ennek a

reformnak a befizetett jár

ulékok kezelési módjának az átalakítása, amelyet röviden, tömören csak

finanszírozási reformként emlegetek. A másik kérdéskör pedig a nyugdíjba vonulás feltételeinek,

konkrét szabályainak a megreformálása. Azt gondolom, ez a két megközelítés jól elválaszth

ató. Az

utóbbi kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Az előzővel - hogy a felosztókirovó, illetve a

várományfedezeti vagy tőkefedezeti rendszernek milyen arányát alakítsuk ki - már részben

foglalkozott Gaál Gyula képviselőtársam, és megteszi ezt majd még Ung

ár Klára is. Egészen konkrétan, nevezetesen azzal a kérdéssel szeretnék foglalkozni, illetve annak a

környezetével, amiről itt ma nagyon sok állítás elhangzott: ez a korhatár emelésének a kérdése.

Biztos vagyok benne, hogy sok új dolgot így, a vita negyedi

k órájában mondani nem fogok, mégis