Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
3031 aláírás. Balga, aki nem érti: miért is akarna valaki tovább dolgozni a mai szabályok alapján, amikor - mondjuk - 32 évi munkaviszony után néhány száz forintos nyugdíjnövekedésre számíthat, ha tovább dolgo zik; ha meg nyugdíjba megy, az első emeléskor ennek többszörösét kapja kézhez; ha még emellett munkát is tud vállalni, még jobb - és ha netán feketén, akkor az adóterhet is kikerülheti. Kelle ezek után csodálkozni, hogy a tényleges nyugdíjba vonulás átlag os kora - a férfiakat és a nőket együtt vizsgálva - nem éri el Magyarországon az 54 évet? Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, nem igazán jól teszik fel a kérdést. Mert azt is meg kellene érdeklődni: elfogadnáme, hogy a nyugdíjak emelésétől - infláció i de, infláció oda - a jövőben el fognak tekinteni; elfogadnáme - ha még történetesen dolgozom , hogy a jövőben még többet vonnak le a keresetemből, hogy a nyugdíjak szerény növekedését egyáltalán biztosítani tudják. Mert ezzel kell szembenézni, ezek a val óságos választási lehetőségek, nem az, hogy akarjuke a korhatár fokozatos növelését vagy sem. Fokozatos, mondom, mert senki nem akarja egyszerre felemelni - ahogy ezt gyakran visszahalljuk. Az elképzelések szerint a nők számára a 60 éves korcentrumot a jö vő évszázad első évtizedeinek közepe felé javasolnánk, és a férfiak sem érnék el hamarabb a 62 évet, mint a jövő évtized elején. Nem gondolunk arra sem, hogy a fokozatosan emelkedő korhatár előtt ne lehessen nyugdíjba vonulni, akár a ma érvényes nyugdíjra jogosító korban, sőt, azt sem zárnánk ki, hogy akár annál korábban is. Rugalmas korhatárban gondolkodunk tehát, de az eddigieknél sokkal inkább szeretnénk elismertetni a szolgálati időt, a munkában eltöltött éveket - mert azt sem tartjuk igazságosnak, hogy a húsz év munkaviszonyt felmutató éppúgy teljes nyugdíjat élvezhessen, mint aki negyven vagy annál is több évet szolgált becsülettel. (9.20) A kor és a szolgálati idő együttes figyelembevételével egy olyan ösztönző és egyben visszafogottan szankcionáló sz abályozáson dolgozunk, amely honorálja és ösztönzi a munkáséveket. Sokan fölvetik azt a kérdést is, hogy a magyar lakosság rossz egészségi állapota elfogadhatatlanná teszi a korhatár egységes, 62 évre történő felemelését. Itt leginkább a férfiak alig több mint 62 éves átlagéletkorával szoktak érvelni. A korhatáremelést nem támogatók között is vannak azonban, akik korrekten elismerik, hogy a magyar 60 évesek, ha férfiak, akkor közel 15, ha nők, akkor pedig 18 évre még bizton számíthatnak - és ez alig rosszab b, mint az európai átlag. A drámai egészségromlás, a korai halálozás elsősorban a 4060 év közötti férfiakat fenyegeti, ami valóban elfogadhatatlan, de nem kapcsolható a korhatáremelés kérdéséhez. Látszólagos az az ellentmondás is, tisztelt képviselőtársai m - ez is gyakran hangoztatott érv , hogy a korhatáremeléssel a fiatalokat szorítjuk ki a munkaerőpiacról. A foglalkoztatáspolitikai hátrányokat nem tagadva is tény, hogy a pályakezdők számára nem automatikusan adódik a nyugdíjba vonulók megüresedett hely e, hiszen az ország különböző térségeiben lényeges eltérések adódnak a foglalkoztatási lehetőségekben, a munkanélküliségi mutatókban éppúgy, mint a szakmai struktúrák összetételében. Egyszóval: akárhonnan közelítjük, akármelyik eddig elkészült reformkoncep ciót vesszük szemügyre, akármelyik eddig megszületett döntést értékeljük, a következtetés ugyanaz. Ha nem változtatunk a mai, az európai átlaghoz alacsonynak mondható nyugdíjkorhatáron, ha halogatjuk az emeléssel kapcsolatos döntést, úgy veszélybe sodorjuk az összes nyugdíjas nyugdíját és saját jövőnk biztonságát is. A szabályozás részleteiben - amelyek persze nem elhanyagolható kérdések - vannak és itt, a parlamentben is lesznek még viták. És miután a kormány a közeljövőben fogja saját, részletes szabályoz ási javaslatát előterjeszteni, nézzék el nekem, ha itt és most a további, a kormány által még nem véglegesített, részletesebb javaslatok ismertetésétől eltekintek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy áttérjek a nyugdíjrendsze r reformjának átfogó strukturális kérdéskörére, illetve az ezzel kapcsolatos elvi kormányzati álláspont
