Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
3028 A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita ELNÖK ( dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 129. §ának (1) bekezdése alapján a kormány politikai vita megtartását kezdeményezte "A nyugdíjreform kérdéseiről" címmel. A politikai vita kezdeményezésére irányuló indítványt V/2384. számon, a kormán y ezzel kapcsolatos tájékoztatóját pedig V/2384/1. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a vita menetét. Először Szabó György népjóléti miniszter úr nyilatkozatát hallgatjuk meg 40 perc időtartamban. Majd az egyes ké pviselőcsoportok felszólalói következnek, a rendelkezésre álló időkeretet a kiküldött és kifüggesztett napirendi ajánlás tartalmazza. A Házszabály rendelkezéseinek megfelelően a soros jegyzők mérik és képviselőcsoportonként összesítik a képviselők által ig énybe vett beszédidőt. Jelzik az elnöknek, ha a képviselőcsoport a beszédidejét kitöltötte. Végül a miniszter úr viszontválaszára kerül sor 15 perces időtartamban. Engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket a Házszabály időkeretre vonatkozó egyes rendelkezés eire. E szerint a vita közben felszólaló kormánytag beszédideje a kormánypárti képviselők idejébe számít bele. Vita közbeni kétperces felszólalásokat - a személyes érintettségre történő reagálás kivételével - bele kell számítani az időkeretbe, ugyanakkor a z ügyrendi felszólalásokat nem kell az időkeretbe beszámítani. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Szabó György népjóléti miniszter úrnak, hogy tegye meg nyilatkozatát. SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter : Köszönöm szépen, elnö k asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A parlamenti vitanapokat általában országgyűlési képviselők vagy parlamenti bizottságok kezdeményezik. A mai nap esetében nem így történt. Ezt a vitát a kormány kezdeményezte, s tette ezt azért, mer t rendkívüli fontosságúnak tartjuk a jelenlegi és a jövőbeni nyugdíjasok helyzetének alakulását, a nyugdíjrendszer reformjának ügyét. A rendszeres újságolvasó, de a közéleti hírek iránt kevésbé érdeklődő tévénéző is egyre gyakrabban találkozhat azzal, hogy a kormányzati szervek, a nyugdíjbiztosító önkormányzat a nyugdíjrendszer válságtüneteivel és a megoldást nyújtó lehetséges reformlépések kidolgozásával foglalkozik. A jóléti biztonság rendszerének olyan eleme vár változtatásra, amely szinte minden egyént és családot érint. A nyugdíjreformmal foglalkozó szakértői csoportok munkájuknak olyan pontjára értek, ahol a társadalmi párbeszéd megkezdése elengedhetetlen feltétele a felelősségteljes döntésnek. A kormány ezért kezdeményezte a mai vitát. A parlament csa k akkor vállalkozhat ilyen nagy horderejű törvénykezésre, ha a lehetséges nyugdíjreformforgatókönyvek előnyeit és hátrányait megismerjük, mérlegeljük, és minden javaslatot igyekszünk elfogulatlanul értékelni. A kormány azt kezdeményezi, hogy a nyugdíjrend szer jövőjéért felelősséget érzők ismerjék meg az eddig kialakult javaslatok főbb elemeit. Ismertetni kívánjuk saját javaslatunkat, s nem titkolt célunk az sem, hogy a kormány nyugdíjreformkoncepciójának minél szélesebb támogatást szerezzünk, hiszen ilyen nagymértékű átalakítás csak az érintettek és a társadalom többségének együttműködésével lehetséges. A parlamenti vitát egyúttal egy társadalmi vita nyitányának is tekintjük abból a célból, hogy felszínre jöhessen minden fontos vélemény a megfelelő megoldá sok megtalálásához. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha itt a Házban nem is, de a lakossági fórumokon még ma is visszatérő kérdés, hogy egyáltalán szükség vane a rendszer átalakítására. Azután a beszélgetések során kiderül, hogy a mai nyugdíjrendszerrel Magyaro rszágon mindenki elégedetlen. Elégedetlen a nyugdíjas, akinek egy ledolgozott élet sem elegendő ahhoz, hogy a nyugodt öregkori megélhetéséhez elegendő nyugdíjat kapjon. Elégedetlenek a mai aktívkorúak is, akik szembesülnek a járulék magas összegével, ugyan akkor nem látják garanciáját annak, hogy öregkorukban munkájukkal és a
