Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Czoma Kálmán (FKGP) - a népjóléti miniszterhez - "Mit ér az ember, ha magyar?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CZOMA KÁLMÁN (FKGP):
2983 Dr. Homoki János úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz, "A hajlé ktalanok kérdezik: miért ítélte őket halálra a kormány?" címmel. Az interpellációra a feladat- és hatáskörrel rendelkező Szabó György népjóléti miniszter úr képviseletében Kökény Mihály államtitkár úr válaszol. Megadom a szót dr. Homoki János képviselő úrn ak. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Nem kívánom elmondani az interpellációt most . ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az ülésnap előtt próbálják megfontolni és átrendezni, hogy az aznap sorra kerülő interpellác ió kérdései közül mi az, amit el kívánnak mondani. Ilyenkor már egy kicsit nehezebb helyzetbe kerülünk, ha nem mondják el az egyébként sorra kerülő interpellációjukat. Ez tehát azt jelenti, hogy képviselő úr eláll ettől az interpellációjától. Most, ebben a pillanatban ezt máshogy nem tudom értékelni. Majd kérem szépen ezt tisztázni! Czoma Kálmán (FKGP) - a népjóléti miniszterhez - "Mit ér az ember, ha magyar?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Czoma Ká lmán úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a népjóléti miniszterhez , "Mit ér az ember, ha magyar?" címmel. Megadom a szót Czoma Kálmán képviselő úrnak. CZOMA KÁLMÁN (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Mivel miniszter úr n incsen itt, azt hiszem, az államtitkár úr fog válaszolni. Elmondanám az interpellációmat... - habár nem számítottam rá. Februárban, amikor beadtam ezt az interpellációt, akkor jött meg először a híre annak, hogy gyógyszeráremelés lesz. Ezt a gyógyszeráre melést április 1jére tervezték. Olyan jó volt a kormány a betegekhez, a gyógyszerfogyasztókhoz, hogy egy hónappal elhalasztotta, május 1jével vezették be a gyógyszeráremelést. Ezzel nagy szívességet tettek szegény betegeknek. Nem tudom, hogy mit jelent ez: egy kis félrevezetést akarte jelenteni, de sokat nem ért mindenesetre az embereknek. Május 1jétől átlagosan 35 százalékkal emelkedtek a gyógyszerárak. A sokak számára létfontosságú készítményekre, amelyeket már eddig sem tudtak megvásárolni, a kormán y megint kompenzációt ígért, mint a tüzelőolajutalványok megszüntetésekor. A kompenzálás csak azokra a krónikus betegségekben szenvedőkre vonatkozik, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot, ami jelenleg 9600 forint, i lletve ezek a betegek kapnak közgyógyellátási igazolványt. Ezenkívül eseti támogatásban részesülnek azok, akiket az önkormányzatok rászorultnak ítélnek meg. Ezek szerint: ahol nem lesz kegyes az önkormányzat, a beteg nehéz helyzetbe kerül. Kórházakat szünt ettek meg, a kórházi ágyak számát már csökkentették, még 10 ezerrel akarják csökkenteni, gyógyszeráremelést hajt végre a kormány, az egészségügy teljesen a padlón van. Felmerül a kérdés: mit ér az emberi élet ebben az országban, ha annak megmentésére, gyó gyítására nem adnak lehetőséget. Az alacsony béreket, jövedelmeket évtizedeken keresztül azzal indokolták, hogy ingyenes egészségügyi ellátást, kedvezményes gyógyszerellátást és kedvezményes utazást kapnak a dolgozók. Ebből már semmi sem igaz, csupán annyi , hogy a jövedelem alacsony maradt, a szolgáltatási díjak pedig sokszorosukra emelkedtek.
