Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MAYER ANTAL (MSZP):
2877 tulajdonrendezést előbbre kellett volna hoznia, vagy legalábbis rendezettebbé kellett volna tennie a tulajdonviszonyokat. Hisz az erdők védelme - úgy ítélem meg - valamennyi á llampolgárnak, de a határokon túl élő embereknek is fontos érdeke. Ugyanilyen fontos az erdők védelme érdekében a megelőzés, amire képviselőtársaim is utaltak már a mai estén. Szükségszerű a megelőzés, hisz ha valaha utak vagy erdők mentén haladunk, nagymé rtékben látunk ma is szennyeződéseket, zsákokban szétszórt szemetet. Sajnos, ezeknek nincs felelősük, de meg kellene találni annak módját, lehetőségét, hogy a felelősséget érvényesíteni lehessen a károkozókkal, szennyezőkkel szemben. Köszönöm szépen a türe lmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Írásban előre jelentkezett még Pápai Mihály képviselő úr, Független Kisgazdapárt... (Lányi Zsolt: Nincs itt.) .., nincs jelen, és Nemes Miklós képviselő úr, Független Kisgazdapárt - ő sincs jelen. Megad om a szót Mayer Antal úrnak, az MSZP képviselőjének. MAYER ANTAL (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amióta tudatos emberi tevékenység folyik a Földön, lényegét tekintve az az erdővel mint bonyolult biológiai rendszerrel valamilyen összef üggésben van, illetve volt. Kezdetben maga az erdő volt az élettér - gondoljunk csak vadászó, halászó őseinkre , majd az erdő lett - és sok helyütt még ma is - az új életterek kialakításának elszenvedője, helyenként szinte az erdő teljes eltűnéséig. Jelen leg pedig az erdő az emberi faj életfeltételei elviselhető szinten tartásának legfőbb őrzője lehet, ha mi is képesek leszünk megőrizni az erdőt. Ehhez a társadalmilag is igen komoly erőfeszítést igénylő tevékenységhez - gondolom - jó alapul szolgálhat a tö rvénytervezet és az abban részletezett, szabályozott tennivalók. A tudományosan fotoszintézisnek nevezett csodára, amely a Naprendszeren belül csak a mi bolygónkon működik, a szárazföldeken leghatékonyabban az erdő képes. Az erdő tudja megkötni és átalakít ani egységnyi területen a legtöbb napenergiát, ezért az erdőn a leghatékonyabb a szervesanyagtermelés; ennek során itt szabadul fel a legtöbb oxigén, de az erdő az időjárási szélsőségek legjobb kiegyenlítője, a szélsőségektől mentes időjárás őrzője - és h osszan sorolhatnám, az előttem ebben a témában szólók által elmondottakon túl is, az erdő pozitívumait. Éppen ezért teljesen helyénvaló az előterjesztő véleménye, amely szerint az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke. Ezért az erdő bárkin ek csak korlátozott használatú tulajdona lehet, amellyel csak a közérdekkel összhangban, törvényben meghatározott módon gazdálkodhat. A hazai erdeink mind emberi tevékenység következtében jöttek létre, sok esetben hibás szakmai döntések nyomait is magukon viselve, de ezek ellenére is igaz, hogy az erdők fenntartása is csak mesterséges úton lehetséges. Megjegyzem, vannak olyan vélemények és törekvések, miszerint nem kell erdőművelést folytatni, és majd lesznek újra természetes őserdők. A szakmai vélemények e zzel mind ellentétesek. Ehhez viszont hosszú távú, tudatos és szakszerű tevékenység szükséges, amelynek jogi kereteit a törvényjavaslat megfelelően biztosítja. Nem egyértelmű viszont - és ezt profitorientált korunkban problémának érzem , hogy a befektetés lassú megtérüléséből milyen arányban vállaljon terhet a tulajdonos vagy erdőgazdálkodó, és milyen mértékben és módon a társadalom. Ennek az ellentmondásnak a feloldására a végrehajtási rendeletekben kell hogy sor kerüljön. Annál is inkább, mert az erdőtel epítés támogatása nem szívesség a társadalom nevében fellépő államtól, hiszen ellenszolgáltatásként korlátozza a köz érdekében a tulajdonosi, gazdálkodói jogokat. A fenntartható erdőgazdálkodás államigazgatási és szakhatósági szervezeti, működési és felada trendszere pontosan és jól elkülönítetten került a törvénytervezetben meghatározásra. Hosszú távon nézve viszont túlszabályozottnak és túlméretezettnek tűnik a hatósági beavatkozás az erdőgazdálkodásba. A jelenlegi anarchikus helyzet, amely nagyrészt az 19 92. évi I. és II. kárpótlási törvény végrehajtásának köszönhető, feltétlen indokolja a túlszabályozást és a szabályszegők megbüntetését.
