Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MAYER ANTAL (MSZP):
2878 Sződi Imre képviselő úr hozzászólásából tudjuk, hogy csak 1995ben 150 ezer köbméter engedély nélküli fakitermelés tört ént hazánkban - a kérdéshez értők közül többen ennél is magasabb számot becsülnek. Kétségtelenül törekszik az előterjesztés az erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási tevékenység különböző, sok esetben ellentétes érdekei közötti összhang jogszabályi feltételei t - például a körzeti erdőterv és a körzeti vadgazdálkodási terv kötelező készítésének előírásával - biztosítani. De a két törvénytervezet összevetéséből kétséget kizáróan a vad védelme prioritást kap az erdő védelmével szemben. A vad kétségtelenül szerves része a természetnek, így az erdőnek is, de a közösségi haszna töredéke az erdő társadalmi és ökológiai hasznához képest, így az erdővel szembeni fokozott védelmét semmi sem indokolhatja. Az ország erdőterületének több mint 40 százaléka magántulajdonba ke rült 1992 óta. (19.00) (A jegyzői székben Tóth István helyét dr. Semjén Zsolt foglalja el.) Ez a tulajdonjog és a kezelői tevékenység jelentős mértékű elkülönüléséhez fog vezetni, ami természetes is. Gondot okozhat és más jogszabályt is sé rthet a tulajdonosok kollektív felelősségének törvénybeni deklarálása, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a tulajdonosok szándéka nélkül is előfordulhat, hogy több személy tulajdonában lévő erdőterület hosszabbrövidebb ideig erdőgazdálkodó nélkü l marad. Az előterjesztés az erdőgazdálkodás fogalmát nem igazán tudta definiálni. Nem kellően részletezett az erdő tulajdonosa és az erdőgazdálkodó közötti kapcsolat létrejötte és mikéntje. Meggyőződésem, hogy itt indokolt lett volna egy részletesebb, árn yaltabb és pontosabb szabályozás; ez esetben talán nem is került volna be a törvényjavaslat 13. § (4) bekezdésébe az előbb kifogásolt kollektív felelősség. Feltétlenül indokolt az erdőgazdálkodást egységes nemzetgazdasági ágazatnak tekinteni, főhatósági sz inten egy központból irányítani, már csak azért is, hogy elkerülhetőek legyenek a tárcaközi zavarok, netán surlódások. A jelenleg beterjesztett törvénycsomag, ezen belül a természet védelméről szóló törvényjavaslat több esetben is előidézhet tárcaközi véle ménykülönbségeket. Például az erdők védelméről szóló törvényjavaslat 17. §a szerint a védett erdőkben az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozására lehet szükség, míg a természet védelméről szóló törvényjavaslat a 33. § (8) bekezdésében és a bekezdéseken belül további alpontokban sorolja a korlátozásokat, melyeket az erdőgazdálkodó köteles végrehajtani a természetvédelem alatt álló erdőkben. Gondolom, hogy ez vagy az ehhez hasonló szabályozottsági különbségek a gyakorlatban a későbbiekben zavarokat okozhat nak. Az előterjesztéshez benyújtott eddig több mint száz módosító javaslat nem kívánja alapvetően megváltoztatni az előterjesztés, a törvényjavaslat lényegét. Mégis néhány területen alaposabb változást tartanak indokoltnak. Kivétel nélkül minden javaslatte vőnek az a véleménye, hogy az erdőterület törvénytervezetben javasolt 1500 négyzetméteres alsó határát növelni kell, akár 5000 négyzetméterre is. Magam is indokoltnak tartom a terület növelését, hiszen az erdőfelügyelőségeknek az erdőtervezésben olyan volu menű többletfeladatot jelentene az 1500 négyzetméteres területnagyságú erdődefiníció, hogy az technikailag szinte kivitelezhetetlen lenne. Érdemes még végiggondolni például az erdőfenntartási járulékra tett javaslatot, illetve a módosító javaslatok hatását , hiszen van olyan módosító javaslat, amely megfelezné a törvénytervezetben leírt fenntartási járulékot. Ennek hatása most nyilván kedvező lenne a kitermelt fa költségére, de hosszú távon szűkítené az erdőtelepítésre fordítható támogatás tömegét, mértékét. Gondolom, egyértelmű, hogy a hosszú távú hatás viszont sokkal károsabb lenne, mint a rövid távú előny. Természetesen van - gondolom, pont ebből a következtetésből - olyan javaslattevő is, aki az erdőfenntartási járulékot növelni kívánja, és természetszerű , hogy ennek pont az ellenkező hatása
