Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
2869 szabályozni; ez alkotmányos kérdés. Úgy gondolom, ha egy ilyen jogintézményt alapítunk, akkor azt indokolt egyenesen az alkotmányba tenni, még talán nem is az alkotmánybírósági törvénybe - de ü gyrendi törvénybe semmiképpen. Magam is módosító indítványt terjesztettem elő ennek az elhagyására, de közben - elismervén azt, hogy a jogintézmény kiindulópontja egy reális igényt vet fel - egy másik paragrafus beiktatását is javasoltam. Nevezetesen arról van szó, hogy valóban előfordulhat, hogyha az Országgyűlés által meghozott törvény vagy egyéb jogalkotó által meghozott jogszabály hatálybalépése jelentős hátránnyal járhatna és alkotmányellenesnek látszik az a jogszabály, akkor indokolt valamilyen intézk edést hozni. Ha az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló javaslatban szerepel, akkor három hónapra felfüggeszthetné a hatálybalépését. Úgy gondolom, az ügyrendben is lehetne olyan rendelkezést hozni, hogy amennyiben valóban jelentős hátrányokat okozhatna a h atálybalépés, akkor az elnök rendeljen el soronkívüliséget. Ez kifejezetten ügyrendi jellegű, működési jellegű szabály, semmi akadálya nincs, hogy ezt a szabályt az ügyrendi törvénybe beiktassuk; és akkor, legalábbis átmenetileg, megoldja azt a problémát, amit az Alkotmánybíróság ezzel a már alkotmányos jogokat érintő rendelkezéssel szeretne megoldani. Egyebekben viszont úgy gondolom, hogy a módosító indítványok olyan körre való kiterjesztése, mint ahogy Toller László utalt erre, nem lenne indokolt. Vélemén yem szerint, ha az az álláspontunk, hogy az Alkotmánybíróság maga hozza meg a jövőben az ügyrendjét, akkor ezt elvben már most is érvényesíteni kell. Tehát a belső működésre, szervezetre vonatkozó szabályok vonatkozásában az Alkotmánybíróság javaslatát a l ehetőségekhez képest vegye figyelembe a parlament. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Toller László úrnak, az MSZP képviselőjének. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Itt tényleg nem a vitát szeretném gerjeszteni, csak azt a problémát szeretném Kónya Imre számára is felvetni, hogy mit kezdjen a jogalkotó egy olyan törvényjavaslattal, amelyben egy kétharmados törvény szabályait ismétli meg az ügyrendi törvényben az előterjesztő. Az, hog y az előterjesztő az akkori hat parlamenti párt volt, az egy... - hogy mondjam... - alaki kérdés volt, egy kényszerlépés. Ugyanígy nem tudunk mit kezdeni azzal - itt a módosító indítványok széles köréről volt szó , hogy az alkotmánybírák jogállását kívánj a szabályozni egy ügyrendi törvény, amely tipikusan egy kétharmados törvény szabályozási tárgya kell hogy legyen az alkotmányból és az Alkotmánybíróságról szóló törvényből eredően. Ugyanígy a hatásköri delegáció kérdésével is igen nehéz mit kezdeni. Ha nem adjuk be az ez irányú módosító javaslatokat, akkor teljesen világos, hogy maga az ügyrend lesz alkotmányellenes. Na most az ügyrend alkotmányellenességének firtatását az Alkotmánybíróság fogja utána megítélni; ez egy érdekes és bonyolult problémakör, csak ezt szerettem volna vázolni itt, a tisztelt Ház előtt. Tehát úgy gondolom, itt a jogalkotó felelőssége is felerősödik e tekintetben, hogy alaposan és szakmai alapon próbáljuk meg - mondom, nem kizárva senkit az egyeztetés köréből - megoldani azokat a prob lémákat, amelyek ilyen amatőr és nem alkotmánybíróként való jogászkodás alapján is tetten érhetők ebben az ügyrendi törvényben. Tehát én szeretném, ha a probléma megoldását munkálnánk ki együtt; ezek nem jogelméleti vagy jogfilozófiai kérdések, hanem igeni s, tetten érhetően törvénybe ütköző lépések. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs ilyen jelzés.)
