Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
2870 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom; folytatására köv etkező ülésünkön kerül sor. Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Soron következik az erdőről és az erdő védelméről szóló törvé nyjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/1686. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1686/1920. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak ad om meg a szót. Megadom a szót Kertész Zoltán úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomat egy rövid történeti visszatekintéssel kezdem. Eddig számos erdőtörvény született; az első szabályozás 1426ban, Zsigmond király idejében rendeletben látott napvilágot. Kiemelkedő volt Mária Terézia erdők jelentőségét felismerő tevékenysége is. Az első magyar erdőtörvényt 1791ben hozták. Az 1879es XXXIes törvény cikk a világon elsőként írta elő az üzemterv szerinti gazdálkodás kötelezettségét. Hasonló mérföldkő a magyar törvényalkotásban az 1923as alföldfásítási törvény is. 1935ben hozták az erdőkről és a természetvédelemről szóló, hatásában máig is érvényes erd őtörvényt. Az 1961es VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról együttesen intézkedik. Úgy gondolom, hogy e történelmi hagyományokhoz méltó törvény megalkotása előtt áll most az Országgyűlés. Ennek előkészítésében igen nagy szerepe volt a soproni Erd észeti és Faipari Egyetemnek. Az ott tartott szakmai fórumon nagyon sok szakértő, oktató, kutató, gyakorló szakember, akadémikus részt vett. Megható volt hallgatni a véleményüket - sajnos többen először mondhatták el vagy csatolhatták véleményüket a jegyző könyvhöz , hogy milyen féltő szeretettel, aggodalommal beszéltek a hivatásukról és hivatásuk tárgyáról: az erdőről. De ugyanilyen nagy érdeklődés kísérte az ott tartott, kihelyezett mezőgazdasági bizottsági ülést is; még a nagyterem is kicsinek bizonyult, olyan sok szakértő, szakmai és egyéb érdekképviselet jelent meg ott azon az ülésen. Az új törvényi szabályozást a rendszerváltást követő tulajdonosi szerkezet átalakulása és az erdők sokrétű haszna, szolgáltatása iránt mind markánsabban megjelenő társadal mi igények indokolják. A birtok- és tulajdonosi szerkezet átalakulása folyamatban van, az e területen jelentkező, várható konfliktusok egy része még nem tárult fel, ezért törvényi kezelése nem is garantálható. Ennek ellenére a legfontosabb szabályozást és állásfoglalást meg kell hozni, a legfontosabb alappillérek kialakíthatók. Úgy gondolom, a törvényi szabályozás egy kicsit megkésett és nagyon időszerű. A tervezet a legfontosabb célokat egyértelműen megfogalmazza, egységes keretbe foglalja, a részletekre a zonban nem tér ki, hiszen ezeket majd rendeletekben, végrehajtási rendeletekben lehet szabályozni. (18.20) Ugyanakkor úgy gondolom, hogy e hármas törvénycsomagból - amely magában foglalja a vadról, vadgazdálkodásról, vadvédelemről, vadászatról, valamint a természet védelméről szóló törvényeket - az erdőtörvénynek ez a tervezete a legkiérleltebb. Ugyanakkor talán hiányzik belőle az állatvédelemről és a halászatról szóló törvénytervezet. E törvénytervezet alapszemléletével, legfőbb célkitűzéseivel egyetértek, egyes részletekben azonban árnyaltabb, körültekintőbb megfogalmazást láttam volna célszerűbbnek. Valószínűleg - az
