Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2866 Köszönöm szépen. Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : (A helyéről beszél.) Köszönöm szépen a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem fogok hosszú ideig beszélni, és nem szeretném igénybe venni a pulpitust. Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslathoz módosító indítványokat nyújtottam be, egy technikai módosító indítványt és két nagyon érdemit. Ennek lényege az, hogy az ügyrend, műfajánál fogva függetlenül attól, hogy azt most törvényben vagy nem törvényben fogadjuk el , egy szervezetnek a belső eljárására, működésére vonatkozó szabályokat tartalmazza; az ügyrendnek általáb an kifelé ható ereje nincsen. Ez egy olyan speciális ügyrend sajnos, amelynek alapját az Alkotmánybíróságról szóló törvény adja meg. Ennek 29. §a azt mondja, hogy "Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmány bíróság ügyrendje állapítja meg, melyet az Országgyűlés az Alkotmánybíróság javaslatára törvényben határoz meg." Ez azt jelenti, hogy a saját ügyrendjének elkészítésében javaslati szintű előterjesztési joga van az Alkotmánybíróságnak. Ezt szeretném kiemeln i, hogy nem előterjesztési joga van, mert a törvények előterjesztésére az alkotmány szerint a köztársasági elnök, a kormány, az Országgyűlés bizottságai és az országgyűlési képviselők jogosultak. Tehát nem törvénykezdeményezési és előterjesztési joga van, hanem javaslatot készít az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság az ügyrendjére vonatkozóan. Elfogadom, hogy tiszteletben kell tartani azt a javaslatot, amelyet az Alkotmánybíróság készít; ennek azonban két olyan pontja volt, amellyel nem tudtam egyetérteni . Az egyik az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat 20. §a, amely a kötelező képviseletet iktatja be az ügyrendbe. Ennek az lenne a lényege, hogy jogi képviselővel köteles eljárni a fél az Alkotmánybíróság előtti eljárásban; a jogi képvisele t ellátására vonatkozó jogosultságra és a meghatalmazásra az ezzel kapcsolatos külön jogszabályi rendelkezések irányadók. Ügyvédjelölt és jogi előadó az Alkotmánybíróság előtt nem járhat el. Megítélésem szerint ez a képviseleti kényszer vagy az Alkotmánybí róságról szóló törvénybe kellene hogy bekerüljön, mellesleg még az ügyvédségről szóló törvényben is jó helye lenne; de hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje határozzon meg ilyen kötelezést, ezzel nem tudnék egyetérteni. A másik indítvány az ideiglenes intézke désre vonatkozott. Elmondanám, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendjének 32. §a miről szól: az Alkotmánybíróság az indítvány tárgyában határozattal ideiglenes intézkedést hozhat, amellyel az indítvánnyal érintett jogszabály, illetőleg állami irányítás egyéb j ogi eszköze alkalmazását felfüggesztheti, ha ez súlyos hátrányok elhárítása vagy valamely más fontos ok miatt sürgősnek mutatkozik; ez a három hónap még egyszer három hónappal meghosszabbítható. Ez az ideiglenes intézkedés olyan új jogintézmény, amely vagy az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe, de megítélésem szerint leginkább az alkotmányba illő jogszabályhely lenne, nem pedig egy ügyrendbe. (18.00) Nemcsak eljárási és formai szempontból nem támogatom azt, hogy hol lehetne ezt a szakaszt elhelyezni; azt i s végig kellene gondolni, hogy félő, hogy egy ilyen ideiglenes intézkedés - amellett, hogy biztosan vannak pozitív hatásai is - negatív hatással is bírhat, ugyanis kétszer három hónapra felfüggesztheti a jogszabályok alkalmazását - amivel én nem értenék eg yet. Ezek olyan jogosítványok, amelyek az Országgyűlés alkotmányban biztosított jogával konkurálnának. Ezért mind a két kérdésben módosító indítványt nyújtottam be, és mind a kettőben a képviseletnek is és az ideiglenes intézkedésnek is az elhagyását indít ványoztam. Még egyszer szeretném fölvetni azt a problémát, ami az ügyrendről szóló vitánk kiindulópontját jelenti. Megítélésem szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvény 29. §át kellett volna módosítani, és az Alkotmánybíróság ügyrendjét meghagyni az Al kotmánybíróság belső szabályozási körében.
