Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
2867 Ugyanakkor az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot kellene kiegészíteni néhány olyan intézkedéssel, amelynek a helyét most az Alkotmánybíróság az ügyrendben látta biztosítottnak. Még egyszer szeretném elmon dani, hogy elkészült az új alkotmány koncepciója, amelynek egyik legrészletesebb fejezete az Alkotmánybírósággal foglalkozik. Szerintem nagyon jól és részletesen szabályozza az új alkotmánytervezet azokat a kérdéseket, amelyeket már alkotmány szintjén kell ene megfogalmazni. Gondoljanak bele, hogy egyetlenegy szakasz van ma a hatályos alkotmányunkban, amely az Alkotmánybírósággal foglalkozik. Nyilvánvalóan az lenne a cél, hogy hosszú távon kétszintű legyen az Alkotmánybíróság szabályozása, a fontos, alapvető kérdések - ha kell, részletezve is - az alkotmányba kerüljenek bele, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe, amely kétharmados. Az ügyrend szabályozásának lehetőségét pedig illő lenne meghagyni az alkotmánybíráknak - ami nem ellentétes az alkotmá nnyal és az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel , hogy a belső működésüket és belső szervezeti rendszerüket ők maguk szabályozzák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Toller László képviselő ú rnak, az MSZP képviselőjének. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mélyen egyetértek Dávid Ibolya szinte minden mondatával. Akik az Alkotmánybíróság ügyrendjét szakmai és nem politikai alapon próbálták meg kritikai e lemzés alá venni, azok az ügyrend szakmai megítélését illetően valamennyien, a patkó minden oldalán ugyanazokra a következtetésekre jutottak. Azt is hozzá kívánom tenni, hogy Dornbach képviselő úrral mi ennél valamivel több aggályt tártunk fel az Alkotmány bíróság ügyrendjével kapcsolatosan. Ezek jó részét vezérszónoklatomban keretjelleggel már elmondtam, de mintegy 29 módosító indítványt kívánunk tenni az Alkotmánybíróság ügyrendjével kapcsolatosan. E módosító indítványok köre jól lehatárolható kéthárom cs oportra. Az egyik csoport a duplifikáció körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény és esetenként a köztisztviselői törvény is egyértelmű szabályokat tartalmaz azokra a rendelkezésekre, amelyeket az Alkotmánybíróság ügyrendje megismétel. Az már csak jogfilozófiai kérdés, hogy egy kétharmados törvényt elegánse megismételni egy feles törvényben, illetve az megfelele a jogalkotási törvénynek. Tíznél több ilyen szabályt találhatunk az ügyrendben, amely alig magyarázható. A másik ilyen kérdéskör a s zervezeti kérdések köre, ahol új intézményként jelent meg - mint ahogy a vezérszónoklatomban is elmondtam - az Alkotmánybíróság főtitkára és az Alkotmánybíróság bizottságai. Ezek az új intézmények az ügyrendi javaslat szerint mintegy önálló életre kelnek, ami abban testesül meg, hogy az ügyrendi törvényjavaslat hatásköröket kíván telepíteni e szervekhez, lappangó vagy bújtatott feladat- és hatáskörökkel tölti meg őket; ez részben ellene megy az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek, részben pedig nincs alkot mányos felhatalmazás arra, hogy ilyen szabályokat alkosson meg akár maga a parlament is az ügyrendi törvényben, mert szétfeszíti az Alkotmánybíróságról szóló kétharmados törvény kereteit. A harmadik típusú kérdéskör az eljárási kérdések köre, ahol szintén találtunk - a Dávid Ibolya által is említett intézkedéseken túl - olyan intézkedéseket, lehetőségeket, amelyek meghaladják a feles törvény kereteit. Mindösszesen úgy látjuk Dornbach képviselő úrral talán közösen - nem tudom, bólinte rá itt a patkó közepén (Dr. Dornbach Alajos bólint.) , hogy most már hét parlamenti pártnak valószínűleg elemi érdeke fűződne ahhoz, hogy egy rövid egyeztetés és az Alkotmánybírósággal történt konzultáció után átgondolja azt, hogy mi legyen e törvényjavaslat további sorsa. Min dezt mondom akkor, amikor mi a törvényes határidőig be kívánjuk nyújtani a módosító indítványainkat, kifejezetten szakmai alapon, de el nem fogadva azt a véleményt, amely alapján a legfőbb szuverén, az Országgyűlés törvényalkotó jogát megkérdőjelezi akárki is e Ház falai között.