Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
2865 Tudjuk, hogy van olyan jogelméleti irányzat, amely az Alkotmánybíróság hatáskörét kizárólag a jogszabályok alkotmányossága feletti, legmagasabb szintű bírói vagy jogtudósi felad atkör gyakorlására korlátozná. Ennek egyébként ellentmond a hatályos joganyag, tehát az 1989. évi XXXII. törvény 48. §a, amely lehetővé teszi az úgynevezett alkotmányjogi panasz intézményének a gyakorlását, tehát igénybevételét a polgár részéről, amikor i s - valamely döntés, bírói döntés vagy az állam irányításával kapcsolatos bármely konkrét intézkedés sérelmére vagy vélt alkotmányjogi jellegű sérelmére alapítva - lehetővé teszi tehát, hogy az Alkotmánybíróság döntését igényelje ez a fél. (17.50) Tudjuk a zonban azt is, hogy annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság által az 1991. évben 57. számmal általuk meghozott döntés kifejezett lehetőséget biztosít az Alkotmánybíróság számára az ilyen jellegű beavatkozásokhoz, ennek ellenére van olyan jogelméleti irány zat, amely ezt szűkíteni, netán kizárni törekszik. Úgy gondolom, annak az igazsága méltó a tényleges gyakorlatba való átvitelre, amely ebből a törvényjavaslatból kitűnik: hogy ugyanis egyetlen polgár, egyetlen közhivatalnok és egyetlen bíró sem vindikálhat ja magának eleve a sérthetetlenség és a tévedhetetlenség fikcióját. Ebben az esetben viszont kell lenni olyan szervnek, olyan bíróságnak - nevezetesen alkotmánybíróságnak , amely egy meghatározott körön belül, tehát az alkotmányban rögzített joganyagok kö rén, illetőleg az 1976. évi 8. számú törvényerejű rendelettel a hazánk joganyagába beemelt nemzetközi joganyag keretén belül az alapvető emberi jogok tekintetében biztosít rendelkezési, illetőleg jogvédői lehetőséget, hatáskört és illetőséget ennek a legma gasabb, köztiszteletben álló testületnek a számára. A magam részéről úgy gondolom, hogy a számtalan jogalkalmazási anomália, amelyet mind a polgár, mind a polgár képviseletében eljáró jogvégzett képviselő - adott esetben ügyvéd - tapasztal, ez mind alátáma sztja annak a szükségességét, hogy igenis megalapozott és időszerű az Alkotmánybíróság ilyen jellegű hatáskörének kiterjesztése. Egyébként magáról az Alkotmánybíróságról annyit szeretnék megjegyezni: nem pusztán a megelőlegezett bizalom, hanem az Alkotmány bíróság most már öt éve kifejtett tényleges tevékenysége bizonyítja azt, hogy ide, alkotmánybírói pozícióba olyan személyek kerültek, akik hivatásuk tudatában és megfelelő módon végzik ezt a megtisztelő feladatot. Rá kívá nok azonban mutatni egy hiányosságára ennek a joganyagnak, amelyet az igen tisztelt parlament most tárgyal. Az Alkotmánybírósághoz számtalan beadvány érkezik, és az indítványozó számára nem átlátható módon kerülnek döntéshozatali helyzetbe ezek az ügyek. K érem, valamilyen módon meg kellene határozni egy sorrendet, akár az időfaktor alapján, akár egyéb jellemző alapján, amely kötelezővé teszi az Alkotmánybíróságnak, hogy bizonyos típusú ügyeket egymást követően intézzen el, és nem egyes ügyeket kiemelve, fon tosságuknak vagy látszatfontosságuknak a függvényében, és azokat előbbre vagy hátrébb sorolva. Azt hiszem, az a polgár, aki egy alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz, elvárhatja ettől a testülettől, hogy az ügydarabok beérkezésének sorrendj ében kapja meg ő a kért jogsegélyt ettől a testülettől; feltéve természetesen, ha olyan jellegű a panasza, amely a testület hatáskörébe tartozó ügyet indokol. Ez a javaslat egyébként koherensen, éppen az előterjesztők szakmai alaposságából következően, úgy fogja át az Alkotmánybíróság teljes működését, hogy megítélésem szerint különös, egyéb kiegészítésre nem szorul. Nagyon örülnék, ha az Alkotmánybírósággal mint jogintézménnyel kapcsolatosan és tényleges munkájának értékelésére nézve is, belátható időn bel ül egy politikai vitanap keretében lehetőség nyílna - különös tekintettel a jogbiztonság mindennapi gyakorlatára és hogy ez milyen módon szolgálja az állampolgári jogbiztonságot - értékelni ezt az igenigen fontos jogintézményt elvileg, és megvizsgálni edd igi tényleges gyakorlatát. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) :
