Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
2862 joghoz. A kart elltilalom lényegében jogbiztonságot jelent, a kartelltilalom feladása a javaslatban felsorolt esetekben pedig ezen túl megteremti az üzletkötés biztonságát, a forgalom biztonságát egyaránt. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma lényegében nem a piac feletti uralom helyzetét, hanem az abból következő előnyös helyzettel való visszaélést tiltja. A tilalom a javaslat szerint nem fogja vissza és nem korlátozza az árcsökkentő hatásokat sem. (17.30) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát a j avaslat részletezi. Ezek közül a legfontosabbak: az üzleti kapcsolatokban indokolatlan előnyök kikötése, elfogadtatása, a termelés, a forgalmazás fogyasztó kárára történő korlátozása, üzleti kapcsolatoktól való elzárkózás, másik fél gazdasági döntéseinek b efolyásolása előnyszerzés céljából - és így sorolhatók lennének tovább. A javaslat magában foglalja a vállalkozások összefonódásának ellenőrzését is, mellyel lényegében a tőke koncentrációját kívánják mérni, illetve nyomon követni. A javaslatból kitűnik, h ogy a koncentráció ellenőrzése a verseny megmaradásának biztosítéka. A koncentráció növekedése gazdaságilag mindenképpen indokolt, de ennek politikai, társadalmi hatásait rendszeresen mérni, elemezni szükséges. Az egyes gazdasági szférákban a túlzott tőkek oncentráció negatív hatásainak felmérésén túl a szükségesnél kisebb tőkekoncentráció feltárása is szükségszerű. A törvényjavaslat részletesen foglalkozik a versenykorlátozás tilalmát ellenőrző, azt felügyelő szervekkel, így a Gazdasági Versenyhivatallal, a nnak tisztségviselői feladatkörével, a versenytanács munkájának, kutatáskörének meghatározásával. A javaslat jelentős részét teszik ki a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának általános szabályai, ezen belül az államigazgatási eljárás álta lános szabályainak alkalmazása, így a hatáskör, illetékesség, az ügyfél, a képviselet, az iratok, az üzleti titok leírása, megkeresések, jogorvoslatok. A javaslatból kitűnik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal független szervezet, nincs alárendelve a kormányn ak, költségvetése államilag elkülönült fejezetet alkot. Összességében a tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításának és a válságból a növekedéssel való kijutásnak egyik fontos eszköze ez a törvényjavaslat. A növekedés érdekében feladatmeghatározásra és ennek megtételére még mindig szükség van, így hatékony tőkeerős beruházásokra, növekedésre ösztönző politika megvalósítására, amelyhez ez a javaslat kellő alapul szolgál, ha a gyakorlatban is a céljának megfelelően funkcionál. Köszönöm szépen a türelmü ket. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Győriványi Sándor úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Országgyűlés! A T /1967. számú, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat csupán egy a törvények és jogi artikulusok hosszú sorában, amelyek a tisztességtelen magatartást hol paragrafusokban, hol versbe szedve ostorozták - ah ogy Isépy Tamás képviselőtársunk már kifejtette - az idők kezdetétől napjainkig. Többen is rámutattak arra, hogy ez a törvény szoros kapcsolatban áll az etikával, közelebbről a szakmai etikával, annak egyik, döntően a gazdaságra, a kereskedelemre, iparra, szolgáltatásra vonatkozó vetületével, így el kell fogadnunk, hogy a piaci magatartás történelmileg változó társadalmi jelenség, és a szabályozást időről időre meg kell újítani. Ha a századunkban megfogalmazott négy versenytörvényt vizsgáljuk, látnunk kell, hogy miként változott a világ az 1923. évi V. törvénytől, az azt módosító 1933. évi XVII. törvényen át, az 1985. évi január 1jétől hatályba lépett úgynevezett "vidám barakk"törvényig, amely szabályozni kívánta ötvenkét év után a kialakult piaci viszonyo knak megfelelően a helyzetet.
