Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
2861 (17.20) A közö sségi versenyjog normáinak hazai, alkotó adaptálása tehát megteremti a hazai versenyszabályozáson túl az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét. Hogy mit hoz a csatlakozás, az nyilván a későbbiek során fog eldőlni. A közösségi versenyjog több tilalma t ír elő - mint például a kartelltilalmat, az erőfölénnyel való visszaélés tilalmát , melyeket a javaslat a sajátos hazai pályára alkalmazva tartalmaz. A törvényjavaslat a tilalmakat általában négy fő területen fogalmazza meg: a tisztességtelen verseny ti lalma, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma vonatkozásában. A tisztességtelen verseny tilalma a hatályos szabályozásban lévő "tisztességtelen piaci magatartás"t váltja fel. Ez a törvényi előírás kiterjed mind a belföldi, mind a külföldön létrejött, versenyt korlátozó piaci magatartásra, ha ez utóbbinak a hatása hazánk területén érvényesül. A javaslat a tisztességtelen verseny t ilalma előírásánál megkülönbözteti ennek negatív hatásánál a versenytársakat és a fogyasztót. Kiemelném külön is: a fogyasztók törvényes érdekei megsértésének eddig is soksok példáját lehetne felsorolni. A javaslat az áru, a szolgáltatás hamis külső erede tmegjelöléssel való előállítását, forgalomba hozatalát tiltja. A fogyasztó érdekeit sértő üzleti tevékenység azonban nemcsak ezt az egyfajta úgynevezett minőségrontást, hamisítást foglalhatja magába, hanem más érdeksérelmek megjelölése is fontos lenne - de a javaslat szűkszavú , így például a versenytárs hitelképességének veszélyeztetése a fogyasztók érdekeit is sérti, mert a bizalom elvesztésével más minőségű, árszínvonalú árucikk megvásárlására késztethetik a fogyasztókat. A javaslat ezen része tehát has znos lenne, ha fogyasztócentrikusabb lenne, több és konkrétabb, a fogyasztó érdekei megsértésével kapcsolatos tilalmat tartalmazna a tisztességtelen verseny tilalmán belül. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmánál a javaslat felsor olja mindazokat a megtévesztési módokat, amelyek kölcsönösen az áruk árára, az áruk jogszabályi előírásaira, azok értékesítésére, megfogalmazására, az előnyös vásárlásra vonatkoznak. A javaslatnak ez esetben jobban kellene közelíteni a konkrétabb, világosa bb kifejtéshez. Az a kitétel, hogy elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, rendkívül általános megfogalmazásnak tűnik. Mert milyen jogszabályi előírásnak nem felel meg az áru? Ha példálózva is, de meg kellene említeni az egészségvédelemre, a szabványra, a minőségvédelemre való utalást, mivel az áru lehet romlott, lejárt szavatossági idejű, nem megfelelő méretű, nagyságú és összetételű - tehát idevonatkozóan a pontosí tás elengedhetetlen. A javaslat ezen részénél megfontolandó annak átgondolása is, hogy a fogyasztók megtévesztése nemcsak áruval, hanem szolgáltatással kapcsolatos is lehet. Míg megtéveszthetik például a fogyasztót egy személygépkocsi vásárlásakor annak ár ával, hamisan beállított tulajdonságaival, homályos részletfizetési kedvezményekkel - és sorolható lenne több dolog , addig megtéveszthetik a fogyasztót például a megvásárolt gépkocsi garanciális javításával, hibák nem vagy csak részbeni kijavításával. Íg y, mivel ez szolgáltatás - és ezt mindnyájan érezzük a bőrünkön , ennek a jogi megfogalmazását, a javaslatba való beépítését elengedhetetlenül szükségesnek tartom. A javaslat tekintetében tehát mindenféleképpen indokolt a megkülönböztetés az áru, az áru á ra, a szolgáltatás és a szolgáltatás ára vonatkozásában. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma lényegében kartellellenes: tiltja a versenytársak közötti összefonódást, de tiltja a piaci rendszer különböző szintjein elhelyezkedő termelők és ke reskedők közötti korlátozó megállapodásokat is. A javaslatból kitűnik, hogy a tervezett tiltó intézkedések, a jogi szabályozások igazodnak mind a hazai versenypolitika és versenyjog alakulásához és követelményeihez, mind az európai közösségi
