Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
2860 Tisztelt Országgyűlé s! Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót: Győriványi Sándor úrnak... (Dr. Győriványi Sándor nincs az ülésteremben.) ... nincs jelen. Akkor Bernáth Varga Balázs úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DR. BERNÁTH V ARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat az öt éve életbe lépett 1990. évi LXXXVI. számú törvény továbbfejlesztését szol gálja. Az új jogi rend kidolgozásának szükségszerűségét azok a főbb vonások jelzik, hogy mily változások teszik szükségessé e törvényjavaslat benyújtását. Azt hiszem, ez a törvényjavaslat talán később is került benyújtásra, mint ahogy azt aktualitása megkö vetelte volna. Ha a törvény célját tekintjük: előretekintő, annál is inkább, mert nem csupán országhatáron belüli viszonyok rendezésére törekszik, hanem azon túli viszonyokat is érinteni próbál. A gyakorlat fogja bebizonyítani, hogy e törvényjavaslat valób an mennyiben érte el célját. Szükségessé tették e törvény benyújtását azok a gazdasági változások, amelyek az elmúlt fél évtized során bekövetkeztek: így a privatizáció, a felszámolási eljárások és a külföldi tőke beáramlása, a hazai piac szerkezete, nyilv án ez is jelentősen megváltozott, átalakult, tehát ez is szükségessé tette a javaslat benyújtását. Kialakult és kialakulás alatt van a piacgazdaság, de a piaci viselkedésben sok visszásság található, s ezen visszásságok megszüntetésére, visszaszorítására a régi normák nem elegendők, új normák pedig még nem lettek kialakítva. Az új versenytörvény kimunkálását a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, valamint a jogalkalmazási szükségletek és tapasztalatok is indokolják, elsősorban az eljárási jog területé n. A jogalkalmazási tapasztalatok felölelik valamennyi jelentősebb európai versenytörvény tanulmányozását s ezen túl a hazai sajátosságok figyelembevételét. A versenytörvény életbe léptetésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a privatizációt minél gyorsabban le kell folytatni, csupán a privatizáció módját kell meghatározni: hogyan történjen meg. Ugyanis a vagyon leértékelődik, és a kiadások meghaladhatják a bevételeket. Ennek hiányában fennáll a veszély, hogy a tulajdonos állam szubjektív önkénye e rősebb lesz, mint a közhatalmi állam demokratizmusa. Súlyos gazdaságpolitikai döntések érdekeket sértenek, ezért konfliktusokat is idézhetnek, illetve idéznek is elő. A reálbérek csökkennek, a gazdaság nem tud egymillió embert eltartani a költségvetési szf érában. A gazdaság modernizációja látszik kiútnak e csapdából, de ezzel újabb konfliktus teremtődik, a GDP mértéke és a szociális ellátás között különös tekintetben. Ilyen problémahelyzet a tisztességtelen piaci magatartásnak is melegágya. Ennek megfelelőe n a gazdasági törvényhozásban is fel kell gyorsítani a jogalkotási folyamatokat, az európai normákhoz való közeledést. Az európai megállapodás értelmében összeegyeztethetetlen a Közösség és Magyarország között a gazdasági verseny korlátozását célzó minden, vállalatok közötti megállapodás vagy több vállalat által monopolhelyzettel való visszaélés Magyarországon vagy a Közösség területén. 1995 júniusában az Európa Tanács cannesi ülésén jóváhagyta a "fehér könyv"et, mely a közép- és keleteurópai országoknak az Európai Unió egységes belső piacába történő integrálódását foglalja magában, és kiterjed a verseny szabályozására is. Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat - éppen a jogharmonizációs követelményekre tekintettel - ágazatsemleges. A javaslat nem tes z különbséget állami és magántulajdon, belföldi és külföldi cég között. Nem a versenytörvény célja, hogy megvédje a magyar árukat, a magyar vállalatokat a külföldi cégekkel szemben. Ugyanakkor az áruk és a cégek védelmét más törvényekben lefektetett jogi e lőírások garantálják, mint például a közbeszerzési törvény. Ágazatsemlegessége azonban nem zárja ki, hogy sajátos szabályokat ne tartalmazzon; olyan magatartásokat is lehetővé tesz, melyek Magyarország sajátos nemzeti versenyjogát tükrözik.
