Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2826 Nem azt vizsgálta általában, hogy sikeres volte a Budapest Bank privatizációja vagy sem, még csak azt sem vizsgálta, hogy a Budapest Bank korábbi konszolidációs sz erződései milyen problémákat jelentettek a Budapest Bank számára, amikor ez az akció, ez a 12 milliárdos állami tőkejuttatás elkezdődött. Nem vizsgálta azért, mert a parlamenttől felhatalmazást erre nem kapott, és a bizottság tagjai egyhangúlag szigorúan r agaszkodtak ahhoz a felhatalmazáshoz, amit a parlamenttől kaptak. Hiszen a bizottság nem vizsgálhatja felül és nem módosíthatja ezt a felhatalmazást. Azért kell ezeket a tényeket újra az emlékezetükbe idéznem, mert ennek kapcsán általános értékelő megjegyz ést csak vélelmezett tények alapján, illetve bizonyos tények alapján lehet tenni, ami viszont sem a jelentésben, sem a határozati javaslatban nincs benne. Az általános vita során számosan a kormánypárt és az ellenzéki képviselők közül is olyan tényekről és következtetésekről beszéltek, amelyek sem a vizsgálóbizottság munkájában, sem a jelentésében, sem a határozati javaslatában nincsenek benne. Tehát hozzáteszem, hogy azok, amiket tényszerűen próbáltak beállítani a képviselőtársak, tényekkel nem alátámaszto ttak. Így például azt a kijelentést, hogy a Budapest Bank privatizációja során az állam jól járt, a bizottság jelentéséből nem lehet kiolvasni. Nem azért, mert a bizottság eme tény megvizsgálására képtelen lett volna, hanem azért, mert erre nem volt felhat almazása. Így a bizottság - véleményem szerint egyébként nagyon helyesen - ezt a kérdést nem vizsgálta. Hasonlóképpen a korábbi konszolidációs folyamatot és annak vizsgálatát egy másik bizottság kapta feladatául, éppen ezért a korábbi konszolidációból ered ő problémákra legfeljebb utalni lehet, de a bizottság jelentése is nagyon szőrmentén csak annyiban foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy bemutatja: a 12 milliárdos tőkejuttatásra igazából miért volt szükség, illetőleg mi az a probléma, ami ennek a 12 milliár dos juttatásnak az alapját képezte. A vizsgálóbizottság a munkájában alapvetően a törvényességet vizsgálta és kizárólag a 12 milliárdos tőkejuttatással kapcsolatos törvényességet. Például a bizottságnak nem állt módjában betekinteni abba a kérdésbe, hogy v ajon az az elhíresült korábbi ÁFIszékház, amit a Budapest Bank egyébként '95 folyamán 2,8 milliárd forint értékben kapott az államtól egy apport formájában, annak a lépésnek a törvényessége, annak a lépésnek a gazdasági indokoltsága hogyan néz ki. Ezt a b izottság nem tudta vizsgálni, legfeljebb meg lehetett említeni, mert a sajtóból azért értesültek a képviselők arról a helyzetről, hogy a privatizáció során a Budapest Bank mégiscsak kapott egy ilyen ajándékot az államtól, ami a mi vélelmezésünk szerint szi ntén segíthette a privatizációs folyamatot. De hangsúlyozom, a bizottsági jelentésből erre sem lehet következtetni, mert erre nem állt módjában a bizottságnak kitérni. Ezek után mire is volt a bizottság képes? Arra volt képes, hogy az Állami Számvevőszék s zakértelmére és segítségére támaszkodva a 12 milliárdnak, ezen aktusnak a törvényességét vizsgálja, és azt vizsgálja, hogy a megfelelő megállapodások értelmében visszakerülte a Budapest Bankhoz az a 12 milliárd, amiről itt szó van. Pontosabban a Budapest Bank privatizációja során teljesülteke azok a feltételek, aminek kapcsán az állam végül is a 12 milliárdot visszavételezte. Varga Mihály úr részletesen beszámolt arról, hogy az egész 12 milliárdnak melyek az államháztartási törvénybe ütköző problémái, ill etőleg a költségvetési törvénybe ütköző problémái, én erre nem szeretnék kitérni. Úgy gondolom, világos álláspont az, hogy a kormány ezen kormánydöntés meghozatalakor és az egész akció lebonyolításakor az államháztartási törvényt és a költségvetési törvény t megsértette, illetőleg olyan hatásköröket gyakorolt, amire igazából csak parlamenti felhatalmazás mellett lett volna módja. (21.30) A másik törvényességi probléma a nyilvánosság előtt sokkal hamarabb kiderült az akció kapcsán, az Értékpapír Felügyelet el járása kapcsán a nyilvánosság számára is világossá vált - nevezetesen, hogy a Budapest Bank a 12 milliárdos tőkejuttatás során egy olyan kötelezettséget nem teljesített, amit neki a törvények előírnak. Ennek kapcsán egyébként hoztak érvényes határozatot: a Budapest
