Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
2827 Bankot 1 millió forintra, a Budapest Bank vezetőjét, Bokros Lajost 20 ezer forintra bírságolták azért, mert törvényeket nem tartottak be. Azt gondolom, hogy ha valaki a büntetést és az indoklási szöveget tételesen olvassa, abból világosan kiderül , hogy az az aktus szorosan kapcsolódott ennek a 12 milliárdnak a sorsához. Tehát az első törvénysértést maga az Értékpapír Felügyelet állapította meg. Az Értékpapír Felügyelet határozatából és indoklásából ez világosan kiderül. A bizottság a jelentését eg yhangúlag, 7 igen szavazattal fogadta el, tehát a kormánypárti és az ellenzéki képviselők döntő többsége a bizottság jelentését elfogadta, és támogatta szövegszerűen. Ez a jelentés szintén megállapítja azt a tényt, hogy a számviteli törvényt megsértették a 12 milliárdos állami tőkejuttatás kapcsán. A bizottság ezt az álláspontját egyrészt arra alapozta, hogy az Állami Számvevőszék jelentéséből ez világosan kiderült, és az Állami Számvevőszék szakértelmét, illetőleg segítségét a bizottság nem kérdőjelezte me g, ezt a véleményét megerősítette vizsgálata során. Hasonlóképpen támaszkodhatott a bizottság a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályának véleményére, amelyik szintén azt mondta, hogy a Budapest Bank a könyvelése során megsértette a számviteli törvényt. Az a számviteli főosztály nyilatkozott erről, aki egyébként az egyik legilletékesebb nyilatkozni ezekről a kérdésekről, lévén hogy a Pénzügyminisztériumban a számviteli szakkérdéseket ők felügyelik. Ennek a számviteli főosztálynak a nyilatkozata szintén a látámasztotta az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltakat, éppen ezért a bizottság jelentésében szerepel az, hogy a tranzakció könyvelése kapcsán megsértették a számviteli törvényt. Jellemző módon a Budapest Bank könyvelését két, az ügyben egyébként ér dekelt - és a Budapest Bank könyvelési oldalán érdekelt - személy vagy szervezet tartotta helyesnek: egyrészt a Budapest Bank könyvvizsgálója, aki, érthető módon, a mundér becsületét védte, illetőleg Békesi László, aki akkori pénzügyminiszterként szintén a mundér becsületét védte. Ezzel önmagában nincsen semmi baj, hiszen módjukban áll nekik megvédeni a saját álláspontjukat. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, tisztelt képviselőtársak, hogy ők - különösen Békesi László - mindenki szakértelmét, aki meg kérdőjelezte ennek az akciónak a hitelességét és törvényességét, megkérdőjelezték. Békesi László azt mondta, hogy aki ezt a kérdést nem látja a törvényekkel összhangban lévőnek, az nem ért a számvitelhez, nem ért ehhez a problémához, és ezt nem tudja megít élni. Mondta ezt az a Békesi László, aki személyében érdekelt abban, hogy ez a dolog törvényes legyen, miközben a kérdésben egyébként nem érdekeltek, akik nem a mundér becsületét védik - az Állami Számvevőszék szakértőgárdája, illetőleg magának a Pénzügymi nisztériumnak a számviteli főosztálya - azt nyilatkozták erről az ügyről, hogy igenis törvénysértő. Nem szeretném a képviselőtársakat a könyvviteli problémák részleteivel untatni, ugyanis az a vitában korábban világosan kiderült: az álláspontok olyan szakm ai kérdéseket érintenek, amelyek egy ilyen vitában nehezen kibonthatók. Az viszont kétségtelen, hogy a jelentés - amennyiben a parlament elfogadja - azt a mondatot fogja tartalmazni, hogy a számviteli törvényt megsértették az eljárás során. Az a kérdés, ho gy mi következik ebből. A bizottság még egy problémát feltárt a vizsgálata során: ez pedig az iktatási rend megsértése. Az iktatási rend akkor sérült meg, amikor a keletkezett iratokat, feljegyzéseket és szerződéseket - a Pénzügyminisztérium iktatási rendj étől eltérően - nem iktatták, iktatószámmal nem látták el. Természetesen lehet ezt lekicsinyelni - ahogy ezt meg is tette például Békesi László, az akkori pénzügyminiszter , azonban aki lekicsinyli, attól félek, nem érti a hatalommegosztás kérdését, és ne m tartja fontosnak azt az intézményt, aminek kapcsán a parlament a kormányzat munkáját felügyeli és ellenőrzi - ami a demokrácia egyik kulcskérdése.
