Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
2818 ga zdasági esemény, amelynek két különböző évre történő könyvelése szinkronban van a teljesség elvével, így megítélésem szerint a tranzakció során a számviteli törvény előírásait nem sértették meg. A jelentés utal arra, hogy a szakmai közvélemény e tekintetbe n megosztott volt. Éppen ezért talán célszerű lett volna egy olyan szakértői anyag elkészíttetése, amely elemezte volna az eltérő álláspontokat, és ennek révén a bizottság azon tagjai, akik nagyobb hangsúlyt helyeztek a számviteli kérdésekre, mélyebb ismer eteket szerezhettek volna erről a kérdésről. De tudomásom szerint erre senkinek nem volt igénye. Ez pedig csak azok részéről elfogadható, akik az országgyűlési határozati javaslatot támogatták, hiszen részükről vélelmezhető, hogy a számviteli eljárást hely énvalónak ítélték. Végezetül szeretnék kiemelni egy olyan problémát, amelyet a jelentés is feszeget: ez pedig az állam tulajdonosi szerepének gyakorlása. A jelentés 2.1. pontja részletesen kifejti, hogy milyen irányítási ellentmondások feszültek az előkész ítő munka során az állam tulajdonosi jogokat gyakorló különböző szervei között. Békesi László a három héttel ezelőtti felszólalásában arról szólt, hogy az adott körülmények között az irányítási rendszer a lehetőségekhez képest megfelelő volt. Viszont a jel entés kapcsán, úgy gondolom, indokolt beszélni arról, ahhoz, hogy a bankok konszolidációja, a konszolidált bankok belső átalakítása nagymértékben elhúzódott, hozzájárult az is, hogy az állami többségi tulajdonban lévő bankok tulajdonosai nem voltak és megí télésem szerint jelenleg sincsenek kellően felkészülve a tulajdonosi funkciók hatékony gyakorlására. Tapasztalataim szerint a bankok igazgatóságaiban és felügyelőbizottságaiban az állam által delegált tagok mindeddig egységes útmutatások és részletes beszá molási kötelezettség nélkül végezték tevékenységüket. Ily módon nehezen tudták az állam mint tulajdonos - egyébként sokszor meg sem fogalmazott - követelményeit és szempontjait közvetíteni akár a bankok stratégiájának kialakítása során, akár az operatív mű ködés terén. Tekintettel arra, hogy van még több olyan bank, ahol az államnak mint tulajdonosnak van szerepe, a bizottság megállapításai azon túl, hogy elgondolkodtatóak, talán cselekvésre is ösztönzők. Tisztelt Ház! Javaslom, hogy a tisztelt Ház vegye tud omásul a bizottság által megfogalmazott országgyűlési határozati javaslatot; az ellenzéki képviselők pedig azt, hogy az eredeti szándékukat nem sikerült realizálni. És bízzunk közösen abban, hogy a másik vizsgálóbizottság majdan megszülető jelentése valóba n választ ad mindazokra a kérdésekre, amelyek mind a napig ismeretlenek a képviselők nagy többsége számára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Rott Nándor, a Független Kisgazdapárt részéről ; őt követi majd Varga Mihály, a Fidesz részéről. Megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak. (20.50) DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vizsgálóbizottság által benyújtott országgyűlé si határozati javaslat 1. pontja azt állítja, hogy "a tőkejuttatáshoz a Budapest Bank vezetésének anyagi érdekeltsége nem fűződött." Idéztem ezt a mondatot. Ez az állítás egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a tőkejuttat áshoz a Budapest Bank vezetésének fontos anyagi érdeke fűződött. Megállapításomat a következőkkel bizonyítom. Mindenki által ismert hétköznapi igazság az, hogy valamennyi vállalat vagy bank vezetésének fontos anyagi érdekeltsége fűződik a vállalkozás vagy a bank eredményes, sikeres működéséhez. A vállalat, illetve a bank sikeres működésétől függ ugyanis egyfelől a vezetők rendszerint igen nagy
