Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
2686 Én is köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai nap elfogadott pr ogramja a futárpostában kiküldött napirendi ajánláshoz képest a következők szerint módosul. A mai napon a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatalára nem kerül sor, mivel a tegnapi általános vitában módosító javaslatot nyújtottak be. (9.40) A szabadkereskedelmi megállapodást módosító megállapodás megerősítését indítványozó országgyűlési határozati javaslatnak csak az általános vitáját folytatja le az Országgyűlés, mivel az előterjesztéshez szintén módosító javaslat érkezett. A nap végén kerül sor a büntető törvénykönyvről szóló törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat általános vitájának lezárására. Itt tájékoztatom önöket arról, hogy az önkormányzati bizottság máju s 2ára tervezett ülése elmarad. A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést H/1311. számon, a környezetvédelmi bizot tság ajánlását H/1311/2. számon kapták kézhez. Elsőként megadom a szót dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! T isztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Magyarországon a közlekedéspolitikának szentelt első dokumentumot gróf Széchenyi István dolgozta ki és nyújtotta be a parlamentnek 1848 tavaszán. Engedjék meg, hogy a most megvitatandó országgyűlési határozati javaslato t az általa akkor elmondott, máig érvényes gondolatokkal ajánljam figyelmükbe: "Midőn a közlekedési ügyek rendezésében hazánk anyagi felvirágzásának talpköveit akarjuk letenni, ne felejtsük, hogy ezáltal egyszersmind viszonyaink egész épületét érintjük, ni ncs köz- és magángazdaságunknak ága, mely általa ne illettetnék." Az egész ország fejlődését érintő, átfogó közlekedéspolitika alapján hozott 1848. évi XXX. törvénycikk a magyar közlekedés tudatos fejlesztésének elindítója és közlekedésügyünk fejlődésében napjainkig meghatározó szerepet betöltő döntés volt. Sikerét annak köszönhette, hogy reálisan számolt az ország akkori politikai és gazdasági helyzetével, erőforrásaival, földrajzi viszonyaival, a műszaki fejlődés lehetőségeivel, a közlekedés gazdaságélénk ítő szerepével. Széchenyi eszméinek gyakorlati megvalósításán a XIX. század végén olyan kiváló személyiség munkálkodott, mint Baross Gábor, aki felismerte, hogy az infrastruktúra, a közutak, a vasutak, a vízi utak, a posta és a telefon fejlesztésétől és mi nőségétől alapvetően függ az ország gazdasági jövője. Világosan látta, hogy a magyar ipar és kereskedelem felvirágoztatása nem képzelhető el a gyors és pontos szállítás, megbízható hírközlési szolgáltatások nélkül. Új alapokra helyezte a magyarországi közú ti közlekedés szabályozását, megváltoztatta a közutak addigi osztályozását és átalakította azok közigazgatását. Vitathatatlan érdeme volt abban is, hogy az 1800as évek végére az
