Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 30 (170. szám) - A magyar közlekedéspolitikáról és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
2687 ország akkor meghatározó közlekedési hálózata a vasúti hálózat - s annak műkö dési rendje - európai szintre került. A századunkban végbemenő társadalmigazdasági fejlődés és a motorizáció növekvő térhódítása újabb kihívásokat jelentett a közlekedéspolitika számára is. A második világháború után előtérbe került a közlekedés arányos f ejlesztésének kérdése, a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb alakításának követelménye is. Halaszthatatlanná vált a vasúthálózat felülvizsgálata, a vasútüzem korszerűsítése, illetve a közúti közlekedés gyorsa bb ütemű fejlesztése. Mindezekre a Csanádi György nevéhez fűződő közlekedéspolitikai koncepció kísérelte meg megfogalmazni a válaszokat, amit az Országgyűlés 1968ban fogadott el. Ezzel mintegy húsz évre meghatározta a közlekedésfejlesztés irányát, a munka megosztás arányainak alakítását. Napjainkban a motorizáció további fejlődésében bekövetkezett mennyiségi és minőségi változások, a piacgazdasági rendszerre való áttérés, az európai integrációhoz való csatlakozás, valamint az úgynevezett, ma olyan gyakran h angoztatott fenntartható fejlődés igénye és követelményei, végül, de nem utolsósorban a környezetvédelem erőteljes felértékelődése tette indokolttá új közlekedéspolitika megalkotását. Ez a munka jó néhány évvel ezelőtt kezdődött meg, és 1992ben eljutott a közlekedéspolitika téziseinek megfogalmazásáig. Folytatásaként és továbbfejlesztésének eredményeként készült el a koncepció és a kormányzati közlekedéspolitika. Ez utóbbi célja egy új fejlődési pályára lépő társadalom közlekedési igényeit kielégítő, gazda ságilag hatékony, ökológiailag elviselhető, biztonságos és az európai közlekedési rendszerekhez illeszkedő közlekedés kialakítása. Hazánk fejlődési lehetőségei - nemzeti érdekeink szem előtt tartásával - a nemzetközi munkamegosztásban történő intenzívebb r észvétellel, regionális kapcsolataink erősítésével használhatók ki igazán. Ebben kiemelt szerepe van a közlekedési infrastruktúrának. Ha pillantást vetünk az újonnan iparosodó vagy felzárkózó nyugateurópai országokra - például Spanyolországra vagy Portugá liára , azt látjuk, hogy a közlekedés fejlesztését ezekben az országokban a gazdasági növekedés előfeltételeként kezelték, és ez jelentős húzóerőt gyakorolt a gazdaság más ágazataira is. A gyakorlatban igazolódott a közlekedésfejlesztés multiplikátor hatá sa, miszerint minden egységnyi közlekedési beruházás két és félháromszoros hatást képes gyakorolni az ország egyéb beruházásaira. Ezzel az általános gazdaságélénkítő szerepét tekintve - a telekommunikáció kivételével - megelőz minden más nemzetgazdasági á gazatot. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés elé terjesztett közlekedéspolitika a szakértők széles körű bevonásával, az érintett szakmai, társadalmi szervezetek és érdekképviseletek véleményének széles körű megismerésével készült. Megfelel a kormány középtávú gazdaságpolitikai stratégiájának, összhangban van a magyar gazdaság modernizációs programjával. Figyelembe veszi az Európai Unió most készülő közlekedéspolitikájának elveit is. A közlekedéspolitika megfogalmazásakor kiemelt jelentőséget tulajdon ítottunk az ország felértékelődött tranzitszerepének. Mind az Európai Unióhoz való integrálódás, mind a szomszédos országokkal az együttműködés feltételeinek javítása szempontjából fontos gazdasági érdekünk, hogy a magyar tranzitútvonalak vonzóak legyenek és a kedvező földrajzi elhelyezkedésünkből adódó gazdasági előnyöket használhassuk ki. Sem gazdaságélénkülés, sem európai felzárkózás nem lehetséges elhanyagolt, korszerűtlen közlekedéssel. Nem épülhetünk be az európai, sőt a világméretű gazdasági, kereske delmi rendszerbe, amennyiben az áruk, személyek szabad áramlásának tárgyi feltételeit az európai normákhoz igazodó közlekedéssel nem teremtjük meg. Közlekedéspolitikánk lényeges eleme a környezetbarát megoldások ösztönzése. Mivel a közúti közlekedésben tov ábbra is a forgalom növekedésével kell számolnunk, ebből adódóan és a kor követelményeihez igazodóan feladatunk, hogy megoldást találjunk e spontán fejlődés ütemének ésszerű fékezésére, sőt lakott területeken a közúti forgalom csökkentésére.
