Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
2620 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ors zággyűlés! A Btk.ról szóló parlamenti vitában talán szokatlan, hogy nem jogász létemre kívánok hozzászólni, így aztán hozzászólásom terjedelme meglehetősen korlátozott lesz. A tisztelt Ház figyelmét néhány olyan dologra szeretném ráirányítani, amely talán a kérdés avatott szakértőinek, a jogászoknak a figyelmét elkerülte. Teszem ezt azért, mert mintha lenne bizonyos konzisztenciaprobléma két tekintetben: egyrészt más törvényekkel, másrészt a kormányzat által meghirdetett cselekvés fő irányaival összefüggés ben. Ez a két terület a környezet- és természetvédelemnek a büntetőjogi szankciója, valamint az adócsalás, a gazdasági bűncselekmények kérdésköre. Több hozzászóló már érintette és méltatta annak jelentőségét: milyen fontos, hogy a büntető törvénykönyv szan kcionálja a környezetkárosítást vagy a környezetszennyezést. Megvan ennek a maga jelentősége. Volt, aki úgy méltatta, hogy ezzel a súlyát, társadalmi jelentőségét emeljük a környezetvédelemnek, de én nem hiszem, hogy ez ebben a fontos. Sokkal inkább fontos , hogy azok az egész társadalmat és a környezetet károsító cselekmények, amikről a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkár asszonya két vagy három héttel ezelőtt példákat is mondott - amelyeknek persze globális hatásai is vannak , ha kell, a büntetőjog eszközeivel is megtorolhatók legyenek. Ezért tehát, miközben egyetértek a környezetet károsító tevékenység büntetőjogi szankcióival, szeretném felhívni az illetékes bizottságok és a jogász képviselőtársak figyelmét egy olyan dologra, amely - legalábbis sze rintem - ellentmondásos vagy később, a jogalkalmazás során sok problémát okozhat. Nevezetesen a Btk. 280. §ában, miközben általában a környezetkárosításról szól a módosítani kívánt törvényhelyi szakasz, egy helyen megjelenik a környezetszennyezés, mint ol yasmi, amiért öt évig terjedő szabadságvesztésbüntetés szabható ki. Ha a fogalmi részt megnézzük - amely, nagyon helyesen, összhangban van a környezetvédelmi törvénnyel , akkor azért aggályos lehet a dolog. Nem biztos, hogy szó szerint át kell venni a Bt k.ba egy másik törvény olyan fogalomhasználatát, amely ott lehet, hogy a maga módján helyes - bár én némelyik fogalmat ott is vitattam , de mindenképpen alapos megfontolás tárgyát kell hogy képezze. Mégpedig azért, mert a környezetszennyezés fogalmilag, a környezetvédelemről szóló törvény értelmében és a Btk.ba beemelt értelmezés szerint is nem más, mint a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése valamely környezeti elemnek vagy a környezetnek. Ez tehát azt jelenti, hogy ha valamely gazdálkodó a kibo csátási határérték fölött bocsát ki szennyezőanyagot, akkor a Btk. szerint szankcionálni fogják. Márpedig ha azt nézzük, hogy vannak ilyen környezetvédelmi bírságot és büntetést fizető cégek - méghozzá hosszú listában , akkor talán valahogy másképp kellen e ezt a dolgot megragadni. A környezetvédelmi törvény és más jogszabályok ugyanis államigazgatási úton is lehetővé teszik bizonyos intézkedések, döntések és - ha úgy tetszik - kényszerintézkedések alkalmazását, ami a Btk.ban való ilyen megfogalmazást lega lábbis szükségtelenné teszik. Ismeretes, hogy a környezetvédelmi törvényben például van olyan, hogy környezetkárosítás észlelése vagy környezetszennyezés esetén a környezetvédelmi hatóság a gazdálkodó tevékenységét felfüggesztheti vagy korlátozhatja - és l ehetne folytatni a törvény idézését. De hát mégiscsak valahol kicsit abszurdnak tekintem azt, amikor ma még egy olyan helyzet van, amikor erőművek és más ipari létesítmények a tényleges kibocsátási határérték felett bocsátanak ki szennyezőanyagot, és ezért a Btk.ba ütköző cselekedetnek minősítjük ezt. Jobban összhangban lenne a Btk.módosításban megfogalmazott tényállással, ha "környezetszennyezés" helyett a "környezetkárosítás" szerepelne. Nem mintha a környezetkárosítás teljesen rendben lenne, hiszen a f ogalmi részben, ha megnézzük, azt mondja, hogy a környezetkárosítás olyan tevékenység vagy olyan tevékenység is lehet - ez a végén van , amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. Vajon nem építjüke be ebbe a törvénybe azt, hogy az autópályaépítés során bármely állampolgár erre a törvényi tényállásra hivatkozva pert indítson - és akkor ki lehet találni, hogy ki ellen, mert én nem tudom. De mindenesetre biztos, hogy például egy autópályaépítés vagy más ipari létesítmény létrehozása, amely egyébként megfel el a környezetvédelmi követelményeknek és a hatóságok engedélyezik, az
