Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
2619 feltétle nül időszerű volt. Ennek megfelelően helyesnek tartjuk, hogy a javaslat a devizakódexnek megfelelően a fizetőeszközök mellett az arannyal való cselekményeket is a szabályozási körébe vonja. Vonatkozik ez az arany hazahozatalára, hazaküldésére, valamint kiv itelére vagy kiküldésére egyaránt. Ismeretes, hogy az említett devizakódex 1996. január 1jétől hatályos. Elkerülhetetlen és sürgős tehát az ehhez kapcsolódó büntetőjogi rendelkezések elfogadása, megvitatása. A forint a folyó fizetési műveletek körében kon vertibilis, és ennek megfelelően alakulnak a nemzetközi tőkeműveletek is. Tehát a devizakódexszel közel egy időben elfogadott vámkódex is fontos jogalkotói feladatot volt hivatva betölteni. Ennek megfelelően helyeselhető, hogy a javaslat 21. §a a Btk. 312 . §a (1) bekezdésének A) pontjában foglalt rendelkezéseket megállapítja, bizonyos tekintetben pedig pontosítja a csempészet fogalmát. Az úgynevezett fehérgalléros bűnözés egyik tipikus esete a közokirathamisítás. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetés ének, majd elleplezésének egyik fontos eszköze a hamis vagy hamisított közokirat. A közokiratot az azt rendszeresítő hatóságok nyomtatványilag állítják vagy állíttatják elő, a felhasználás során pedig szigorú számadásos nyomtatványoknak minősülnek. Az ilye n jellegű hamisítások előfeltétele, hogy a leendő elkövető ilyen nyomtatványokat maga előállítson, előállíttasson vagy beszerezzen. Több esetben fordul elő, hogy a rendőrség gyakran lefoglal olyan tárgyakat, amelyek alkalmasak különféle nyomtatványok tömeg es előállítására. A jelenleg hatályos Btk. nem rendeli büntetni azt, aki ilyen nyomtatványokat vagy nyomtatványok előállításához szükséges eszközöket magánál tart, holott teljesen egyértelmű, hogy ez esetben bűncselekményelőkészületi cselekményről van szó . Erre tekintettel helyeselhető a Btk. vonatkozó 274. §ának kiegészítése, amely a közokirathamisításra irányuló előkészületi cselekményt vétségnek minősíti és büntetni rendeli. A Btk. módosításával egyidejűleg át kell vizsgálni a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezéseit is. A javaslat idevonatkozó rendelkezései közül csupán a megkereséssel kívánok foglalkozni. (18.10) A Be. 118. §a tartalmaz rendelkezéseket az eljárással összefüggő megkeresésekre. Ezek a rendelkezések még az állampárti berendezkedésnek megfelelően határozták meg azokat, akikkel szemben az eljáró hatóság megkeresésekkel élt. A módosítás feltétlenül indokolt. Pontosítani kell, és a jelenlegi államszervezethez kell igazítani a megkeresettek körét is. A javaslat 30. §ának meghatározásával, a szövegezéssel teljes mértékben egyetértünk. Azonban ennek hangsúlyozásával azt ki kell egészíteni. A javaslat egyértelműen rendezi tehát azt, hogy kit milyen szervezetnek lehet megkeresni, és egyáltalán nem rendelkezik arról, hogy a meg keresettek közül kötelese valaki valamilyen időpontban válaszolni. Véleményünk szerint nem lehet a megkeresettre bízni annak a kérdésnek az eldöntését, hogy válaszole a megkeresésre vagy sem. A büntetőeljárás során számos esetben találkozunk olyan jogsza bállyal, amely szigorú határidőket állapít meg azzal a céllal, hogy az eljárást gyorsítsa. Nézetünk szerint ebben az esetben sem nélkülözhető: egyértelmű és záros határidőn belül - történetesen harminc napon belül - meg kell határozni a válasz időpontját. Módosító indítványunkkal ilyen értelmű kiegészítésre teszünk majd javaslatot. A Független Kisgazdapárt úgy ítéli meg, hogy ilyen módosító javaslatokkal tűzdelve elfogadható a törvényjavaslat. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. A monitoron megjelent Miklós László úr neve... (Miklós László: Szólnék.) Megadom a szót Miklós László úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) :
